2006. április. 19. 00:00 Utolsó frissítés: 2006. április. 19. 22:25 Fókuszban

Újraosztandó pártforintok

Nemcsak a teljes politikai eljelentéktelenedéstől, de az anyagi összeomlás veszélyétől is megmentette a KDNP-t a...

Nemcsak a teljes politikai eljelentéktelenedéstől, de az anyagi összeomlás veszélyétől is megmentette a KDNP-t a Fidesszel kötött választási szövetsége. A parlamentből 1998-ban kiesett párt

HVG
2002-ben önállóan nem indult, így megfosztotta magát az állami támogatásnak még a lehetőségétől is. A vezetőválságokat, belvitákat követő persorozatokat átélt KDNP egyre jobban eladósodott, végül - már Semjén Zsolt elnöksége alatt - tavaly kénytelen volt eladni a székházát, a Thököly úti egykori Sport mozit, pontosabban annak tulajdonosát, a Mitrabau Kft. pártcéget (HVG, 2005. július 9.).

A szűk esztendők után - várhatóan júniusban - folyósítani kezdik nekik az állami támogatást: az idén közel 140 millió forintra számíthatnak Semjénék. A pártokra 2006-ban szánt mintegy 2,5 milliárd forint egynegyedét az országos listás mandátumot szerzett pártok között osztják szét, vagyis öt részre, hiszen a Fidesszel közös lista révén ilyen lett a KDNP is (a Somogyért Szövetség viszont így akkor sem jut közpénzhez, ha jelöltje, Gyenesei István egyéniben győz). A háromnegyedet szavazatarányosan terítik az első fordulós egyéni és listás voksokkal számolva 1 százaléknál jobb eredményt elértek között, ebből tehát már a MIÉP-Jobbik is részesül. A kereszténydemokratáknak az általuk adott egyéni indulókra érkezett szavazatok, illetve a közös területi listákon szereplő KDNP-jelöltekre eső voksok után járnak majd a forintok. Mivel 2007-ben már az egész évre a mostani választási eredmény alapján utalják a támogatást, jövőre a KDNP az SZDSZ és az MDF járandóságához hasonló összeggel számolhat.

Az április 9-ei eredmény felforgatta a pártpénzerőviszonyokat. A választók akaratából elesett a támogatástól a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt, amelyik 1990-2002 között mindig megszerezte erre a jogot. Alaposan megcsappan a MIÉP költségvetésből származó bevétele is. Sőt e párt az újraosztás után nem is kap állami apanázst, hiszen nem indult a választáson. Csurka István a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út elnevezésű, tavaly létrehozott szervezet listája élén állt, vagyis a pártalapítással azt a "trükköt" játszották el, mint 2002-ben a Centrum. Ez utóbbi is elvesztette egyébként jogát az állami pénzre: visszacsúszott a "félszázalékosok" közé, a Munkáspárt mellé. Az idei eredmény alapján nyártól csak hat párt számíthat költségvetési pénzinfúzióra, míg 1990-ben 11, de még 1998-ban is kilenc ilyen volt.

Mindez megerősíti a parlamenti pártok versenyelőnyét az önkormányzati választások előtt. A tagdíjbevétel egyik szervezetnél sem számottevő, a kicsiknek elzálogosítható vagyonuk sincs, s most már úgy sem kalkulálhatnak, hogy a következő parlamenti választásig járó állami támogatásból akár hiteleket is tudnak törleszteni. A kasszák kiürülése következtében könnyen előfordulhat, hogy a törpe pártok egy része fokozatosan elhal - mint 1990 után a Hazafias Választási Koalíció, vagy 1994-et követően a Köztársaság Párt -, ez a veszély talán csak a hagyományosan jól szervezett kommunistákat nem fenyegeti.

JUHÁSZ GÁBOR

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.