Tisá beÁv a zsidó naptár leggyászosabb emléknapja. A vallásos zsidók e napon egyszerre emlékeznek a salamoni szentély és a második templom lerombolására, kiűzetéseikre saját országukból. Tisá beÁv az idén éppen a gázai kivonulás nyitánya előtti napra esett, így alig ért véget a szombat este megkezdett 25 órás szigorú böjt, amikor vasárnap éjfélkor végleg lezárták a Gázába vezető átjárók kapuját. A telepesek kétharmada tudomásul vette, hogy távoznia kell, vannak azonban, akik - a törvénytelenül beszivárgott jobboldali aktivisták támogatásával - passzív vagy aktív ellenállásra készülnek.

"A kormány alig törődött vele, amikor a terroristák rakétái hullottak a házainkra. Most viszont kivezénylik az egész hadsereget, ellenünk - panaszolta a HVG-nek a 26 éves Meir Dana-Picard, a gázai Kfar Darom település egyik vezetője: - Pedig ez a mi hadseregünk, ahová mint minden leszerelt izraelit, engem is évente behívnak egy hónapra." Kfar Darom négyszáz lakosa közül - a francia születésű, a gázai övezetbe két éve Jeruzsálemből átköltözött Dana-Picard állítása szerint - senki sem távozott, sőt a támogatókkal együtt lapzártánkkor összesen 3 ezren várják sátrakban a katonákat. "Nincs olyan zsidó törvény, mely arra kötelezne, hogy elhagyjuk otthonainkat" - mondta Dana-Picard. A közösség tagjai megegyeztek abban, hogy minden eszközzel ellenállnak a kitelepítésnek, de - rabbijuk, Avraham Schreiber utasításainak megfelelően - erőszakhoz nem folyamodnak. Inkább a pszichológiai hadviselés eszközeivel élnek.

Ehhez eligazítást is kaptak a telepesek. "Érzelmileg meg kell törni, szét kell morzsolni a katonák szívét, segítsetek nekik arra a szintre jutni, hogy végül megtagadják a parancsot. Csak ezután lehet átvenni a kilakoltatásról szóló levelet, és azt, természetesen olvasatlanul, a katona szeme előtt szét kell tépni" - áll egy, a telepesek vezetői által kiadott brosúrában. Ám a kiürítésben részt vevő 45 ezer rendőr és katona is sajátos kiképzésben részesült. Színészekkel gyakorolták a tisztek, hogyan kell (fegyvertelenül) bekopogni a telepesek házaiba, mit kell tenni, ha bevágják az orruk előtt az ajtót, ha szembe köpik vagy megrugdossák őket.

Nincsenek könnyű helyzetben a katonák, hiszen nem ellenséggel harcolnak, hanem azokat a honfitársaikat kell kilakoltatni otthonaikból, akiket a mindenkori kormányok biztattak, pénzeltek az utolsó pillanatig az ott maradás érdekében, s akik most úgy érzik, hogy becsapták, elárulták őket. "Először Tripoliból üldöztek el a családommal együtt - mondja egy régi telepes -, aztán az Egyiptommal kötött békeszerződés nyomán a sínai-félszigeti Yamitból, most meg innen. Nem kérek pénzt az államtól, hisz összes vagyona nem tudja kárpótolni a földbe tiport becsületemet" - mondja, és sír. A 48 éves, négygyermekes Avi Brunstein kedden az utolsó pillanatban hagyja el a Gus Katifhoz tartozó Gadid mezőgazdasági farmot, ahol 23 évig élt. Mint a HVG-nek elmondta: a húsz palesztin munkás, akiket a farmján alkalmazott, legalább olyan kilátástalan helyzetben van, mint ő a családjával. Palesztin alkalmazottai naponta 100 sékelt kerestek, ugyanannyit, mint a spanyol vagy a thaiföldi munkások, és nem tudják, mi lesz a sorsuk.

A Ciszjordánia északi részén fekvő Homesből 16 év után önként távozott az ötgyermekes Machlof család. "Nem ideológiai okokból, hanem a magas életszínvonal miatt jöttünk ide, nagy villa, jó munka, gyönyörű tájak... Aztán mikor kitört az intifáda, sokan elmentek, csupán 17 család maradt. Ám amint napirendre került a kivonulás, rengeteg vallásos ellenző költözött ide, a korábban elhagyott házak sorra megteltek, ma ismét több mint száz család él itt. Az újonnan jöttek élelmiszert halmoznak fel, és elbarikádozzák magukat. Nagy csata lesz itt" - vélekedik a családfő, azt is felidézve, hogy gyakorlatilag Ariel Saron alapította a települést. "1978-ban építésügyi miniszterként többször is járt itt, és Homes stratégiai fontosságáról beszélt. Állandóan azt mondta, ha a település nem létezne, ki kellene találni. És most íme..."

Van, aki ingóságai nagy részét a palesztinoknak ajándékozza, más inkább felgyújtja a házát, vagy kalapáccsal veri szét a kádat, hogy véletlenül se kerüljön semmi a palesztinok kezébe. Az erőfeszítés egyébként hiábavaló, mert a kitelepítés végén a hadsereg buldózerei - a középületeken és ültetvényeken kívül - mindent földig fognak rombolni. Ezt a palesztinok kérték, mert a földszintes házak helyén emeletes épületeket terveznek. Utoljára a temetőket költöztetik át. A melegházak a palesztinokhoz kerülnek, miután sikerült összegyűjteni - főként amerikai adományozóktól - 14 millió dollárt, amiből a kitelepített zsidó földtulajdonosokat (szám szerint 450-et) kártalanítják.

Az izraeli hátországnak is fel van adva a lecke, hogyan birkózik meg az éles ideológiai szembenállással. Sok munkahelyen például egyenesen megtiltották a dolgozóknak a gázai történésekről való beszélgetést. A vállalati autókra tilos a kivonulást ellenzők, illetve támogatók szimbólumait - narancssárga, illetve kék-fehér szalagot - tűzni, elkerülve így, hogy a másik táborhoz tartozók bojkottálják a cég termékeit.

"Mit csinálunk abban az esetben, ha egy tanuló Saront káromolja az osztályban?" - olvasható a vallásos iskolák számára a kulturális minisztérium által kiadott nyomtatványban. Vagy ha a diák narancssárga színű pólóban jön iskolába "zsidó nem lakoltat ki zsidót" felirattal? Mi van akkor, ha egy tanár közli, hogy támogatja a telepek kiürítésére felszólító parancs megtagadását? Nehéz kérdések, melyekre - legalábbis a brosúra alapján - egyelőre csak keresik a helyes válaszokat.

A kormány határozata alapján a Gázai övezettől északra lévő Askelon város melletti Nicánim-homokdűnék szomszédságában építik fel az áttelepítettek új otthonait. Sok kitelepítendő kétségbeesett, amikor a napokban szemrevételezte a számukra odahozott "karavillákat", azaz előre gyártott karavánházakat. Ám a meglehetősen lehangoló házacskák helyébe hamarosan luxusvillanegyed épül: egy olyan falu, melynek színvonala és stílusa a kaliforniai telenovellák álomvilláit idézi. A nemzetközi hírű Moti Littersdorf főépítész által vezetett tervezőcsoport rekordgyorsasággal, nyolcvan nap alatt készítette el a leendő falu terveit. Az egyenként 500 négyzetméteres telkeken összesen 1600 luxuslakóházat húznak fel, s valamennyihez úszómedencét is építenek. A villák kulcsait várhatóan 2007 decemberében kapják kézhez lakóik.

FRANK PÉTER-HALMOS LÁSZLÓ / TEL-AVIV, SCHWEITZER ANDRÁS