Az adóterhek csökkentését, a beruházások ösztönzését, új munkahelyek létrehozását és az igazságosság elvének érvényesülését ígérte Draskovics Tibor pénzügyminiszter a költségvetés általános vitájának múlt pénteki expozéjában, a büdzsé nyertesei között megemlítve az agráriumot, az önkormányzatokat és a családokat. Vele szemben Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője úgy vélekedett, a jövő évi költségvetésnek egyetlen nyertese sincs, leszámítva "Gyurcsány Ferenc propagandagépezetét", amely az idei 836 millió forinttal szemben jövőre 1,5 milliárdot költhet, s a büdzsében amúgy is annyi a bizonytalanság, hogy az akár egyetlen hét alatt megbukhat, éppúgy, mint a 2004-es. Állítását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményével támasztotta alá, mely szerint a jövő évre tervezett bevételek 53 százaléka a magas, illetve a közepes kockázatú kategóriába sorolható.

Kétségtelen, hogy az általános forgalmi adóból (áfa), valamint a vám- és importbefizetésekből 2005-re betervezett 2058 milliárd forintot az idei tapasztalatok alapján magas kockázatnak, további 1016 milliárd forint, személyi jövedelemadóból jövőre várt bevételt pedig közepesnek minősített az ÁSZ, ami az első esetben 5 százalékos vagy azt meghaladó, az utóbbiban pedig 2 százalék körüli esetleges elmaradásra utal. Így a legpesszimistább változatban a bevételek nagyjából 150 milliárd forinttal térnek el a tervezettől, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,6-0,7 százaléka; ezzel szemben áll a költségvetés 100 milliárd forintos extra "vésztartaléka", amelyet csak akkor költ el a kormány, ha a büdzsé fő számai a tervezettnél jobban alakulnak. Az áfabevételek körüli bizonytalanságot a pénzügyminiszter sem vitatta múlt pénteken tartott sajtótájékoztatóján, elismerve, hogy az idei évben legfeljebb 180 milliárd forint áfaelmaradással kalkuláltak, ám most már 240 milliárdot is elképzelhetőnek tartanak. Draskovics Hetényi István 1986-ban nyugállományba vonult pénzügyminisztert - akit a tárca rendszerváltást követő irányítóinak többsége mindmáig szakmai atyamesterének tekint - kérte fel, hogy "független szakértőként" működjön közre az uniós csatlakozás óta szinte tervezhetetlen áfa rejtelmeinek tisztázásában.

További kockázatot jelenthet az egyébként 250-300 milliárd forintosra tervezett privatizációs bevételek teljesülése, és nem csak az ellenzék által szorgalmazott népszavazás kimenetele miatt. Azt beszédében Draskovics is kijelentette, hogy a Magyar Posta Rt. magánosításának nincsenek meg a feltételei, a Szerencsejáték Rt.-ének meg egyenesen "nincs értelme". Az államháztartás kamatkiadásaira az ideinél valamivel kevesebbet, összesen 880 milliárd forintot kalkulált jövőre a Pénzügyminisztérium. E terhet mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a központi költségvetés 679,3 milliárd forintra belőtt hiányánál is nagyobb összeg megy el erre a célra 2005-ben. Alultervezettnek érződik a társadalombiztosítási kassza az ideinél 40 milliárd forinttal kisebbre, 340 milliárd forintosra belőtt hiánya is, ami a hovatovább megszokottnak tekinthető túllépéssel akár a GDP 4,6 százalékában meghatározott államháztartási hiányt is felboríthatja.

A legnagyobb homály a köz- és a magánszféra újszerű együttműködésével (public private partnership, ppp) megvalósítandó programokat övezi, amelyek listája egyre terjedelmesebb. Az M5-ös és M6-os autópálya, két új börtön és csaknem tucatnyi kollégium építésén-üzemeltetésén kívül felkerült rá "Előkészítés alatt" címszóval az állami beruházásként létesített autópályák további szakaszainak magánberuházással megvalósuló fejlesztése és a már meglévők koncessziós üzemeltetése is. Hasonlóképpen készülne el a Magyar Televízió Rt. új székháza, több - nem részletezett - sportcélú ingatlan, kulturális intézmény, valamint egy új kongresszusi központ. Közös jellemzőjük, hogy a magánberuházásban felépülő objektum használatáért az állam évtizedekig fizet, Draskovics kifejezésével "lízingeli" azt.

A büdzsé tervezetében egyetlen számítás sem szerepel, amely összehasonlíthatóvá tenné a ppp-konstrukciót az állami beruházással. Áder beszédében nagyvonalúan 30 százalékos "felárat" emlegetett, a kormány pedig láthatóan nem költség-haszon elemzések alapján döntött, hanem a projektek mielőbbi megvalósítására keresett megoldást. Ez az előterjesztés különös szófukarságában is tükröződik. Az például csupán a bevételeket részletező költségvetési kötet egyetlen sorában szerepel, hogy a kormány 137,6 milliárd forintra számít a már meglévő gyorsforgalmi pályaszakaszok eladásából azok továbbépítőinek vagy üzemeltetőinek (a korábbi állami ráfordítások megtérítése címén). "Ezt pénzügyi, jogi, piaci szakértők és felmérések alapján kalkuláltuk be" - válaszolta a HVG kérdésére Draskovics, aki - a konstrukció bizonyos kockázatait elismerve - azzal érvelt a ppp mellett, hogy így nem kell megvárni, amíg a költségvetés finanszírozni tudja ezeket az "egyszeri", ám elkerülhetetlen fejlesztéseket.

FARKAS ZOLTÁN