Kevés erősebb kezdése lehetett volna a Transparency International Magyarország korrupcióellenes világnapra szervezett rendezvényének, mint az, hogy levetítették Daniel Roher Oscar-díjas dokumentumfilmjét az azóta egy börtönben meggyilkolt Alekszej Navalnij 2020-as megmérgezéséről, a nyomozásról, amelynek a végén az álnéven bemutatkozó Navalnijnak az egyik megmérgezője telefonon elmesélte, hogyan próbálták megölni, és végül miként tért vissza a legismertebb orosz ellenzéki Moszkvába. Ebből kiindulva beszéltek a rendezvény vendégei az orosz rendszerről és arról, hogy ezt mennyire követi Magyarország.

E rendszereknek van egy olyan imidzse, hogy profi módon működtetik, tökéletesen meg vannak tervezve, eközben viszont amatőr hibákat követnek el – mondta Jancsics Dávid korrupciókutató, a San Diego-i Egyetem tanára. Ennek a csúcsa az volt, amikor Navalnij kémfőnöknek kiadva magát felhívta a merénylőjét, aki aztán egy 45 perces telefonhívásban mondta el a mérgezés részleteit.

A 2017. december 18-i képen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető interjút készül adni az Associated Press amerikai hírügynökségnek Moszkvában.

MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Navalnij már korábban is politizált, de akkor lett híres, amikor a 2011-es választás környékén a korrupció ellen tüntetők élére állt. Ez volt az az időszak, amikor egyre több orosz érezte úgy, hogy a kormányzattól nemcsak azt várják el, hogy folyamatos növekedést biztosítson, hanem a korrupció visszaszorítását, a bíróságok tisztaságát, azaz jellegzetesen a nagyvárosokban élő középosztálynak fontos üzeneteket – emelte ki Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. Azt is hozzátette:

az igazán nyugtalanító az, hogy az orosz társadalommal mit tesz a rezsim, hogy mennyire erősen próbálja meggyőzni az embereket a hatalmon lévő kör arról, hogy Oroszország nem európai.

És ezen a ponton el is értünk ahhoz: mit gondolnak arról az orosz rendszer szakértői, amit gyakran mond a magyar ellenzék, hogy a NER valóban olyan kicsiben, mint a putyini rendszer? – tette fel a kérdést Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

A szándékok kitapinthatóak, de a külső korlátozás működik – mondta erre Takácsy Dorka Oroszország-szakértő. Nem tartunk ott, ahol Oroszország, de vannak motívumok, amelyek azonos irányba mutatnak; a hatalom központosítása, a fékek és ellensúlyok kiiktatása ilyen. De minket a rendszerünk kívülről korlátoz, az EU itt be tud avatkozni, amikor olyan törvényeket hoznának, amelyek akár orosz szabályok szóról szóra fordításának is tűnhetnek. A propagandában és annak működtetésében viszont nagy hasonlóságok fedezhetők fel – a Kreml lehetőségei persze tágabbak, de a törekvések megvannak Magyarországon is.

Terítéken a rubel.

Még a régi rendszerben hozzászoktunk ahhoz mi, magyarok és az oroszok is, hogy a személyes kapcsolataikkal próbálják elintézni azt, amit az állam nem tud megadni nekik. Ez a mentalitás tovább él, „még mindig arra jár az agyunk, hogy van-e valaki, aki ismerős, ismersz-e egy olyan dokit, aki tudna nekem segíteni” – mondta Jancsics Dávid. Ezek a hálózatok alapvetően nem korruptak, sőt egy szintig még hasznosak is tudnak lenni – ha az állam nem képes ellátni a feladatát, akkor legalább így kijárják az emberek maguknak, amire szükségük van –, de felhasználhatóak korrupcióra akkor, ha valakinek ez a célja. A 2010-es választások után ezek megváltoztak és átpolitizálódtak: míg korábban nem vártak el politikai lojalitást, most már igen. Takácsy Dorka ehhez azt tette hozzá, szerinte ez a mentalitás lehetett az egyik oka annak, hogy Oroszországban szétlopták a hadsereget is, anélkül, hogy az állam vezetői észrevették volna.