Mit tehet majd egy új kormányzati szereplő, ha fel akarja számolni a rendszerszintű korrupciót? A Fülke legújabb adásából, melyben a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával Kacskovics Mihály Béla beszélgetett, kiderül.
Sokáig kibírta a magyar gazdaság a korrupciót, de ezeknek az időknek vége van: százmilliárdokat veszít Magyarország azon, hogy az EU legkorruptabb állama – hangzott el a Transparency International Magyarország jelentésének bemutatóján. Szó esett arról is, hogy nem a képesség, hanem az akarat hiányzik a javuláshoz, és a lengyel példán azt is érdemes megnézni, mennyire hozhat gyors változást egy kormányváltás.
Egy pontot rontott Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, így maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
Generációk óta azt tanulják a magyarok és az oroszok is, hogy mindent személyes kapcsolatokkal lehet elintézni, erre telepedett rá az állam. A korrupció és az elnyomás is sokkal durvább Oroszországban, miközben a magyar vezetők szándékai is lehetnek hasonlóak – erről beszéltek a Transparency International Magyarország rendezvényén az Alekszej Navalnijról szóló film levetítése után.
A Transparency International összesen öt szélsőjobboldali EP-képviselő ellen követel vizsgálatot, miután a szervezet szerint nem számolták el a tavalyi New York-i utazás költségeit. Köztük van Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő is.
A Népszava szerint az Orbán-kormány az EU-s szándéknak megfelelve előírja ugyan a magántőkealapok tulajdonosainak a nyilvántartását, ám ezt úgy teszi, hogy az adatok nem lesznek nyilvánosak.
A korrupcióellenes civil szervezet jogi lépéseket tenne a Lánczi Tamás vezette hivatal ellen, ami szerintük megalakulása óta támadja a civil szférát és a sajtót.
2015-ben egy darab volt belőle, 2023-ra 161 lett. A magántőkealapok elszaporodtak, és bár létezésük nem, a használatuk módja hungarikum.
Heves, indulatos vitát folytatott a tihanyi Tranzit Fesztiválon a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet vezetője.
A lap szerint erről a fontos témáról kevés szó esik a külföldi sajtóban, ezért foglalkozni kell vele.
A lomb nélküli lombkoronasétány ügyében vizsgálódott már az Integritás Hatóság, a NAV és az Európai Bizottság is. Hogy a hírhedt nyírmártonfalvai építményt az Európai Ügyészség is górcső alá veszi-e, arról hetek óta eltérő információk keringenek.
„Sem politikai párt, sem jelölőszervezet nem vagyunk, közhatalmat sem gyakorlunk, ezért nem működünk együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal” – írta az Átlátszó.