Idén szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627,4 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432,2 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a KSH.

A bruttó kereset mediánértéke 519,5 ezer, a nettó kereseté 359,1 ezer forintra rúgott, ez 15,5, illetve 15,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Szeptemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 605 100 forintra becsülhető, ez 12,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 606 100, a költségvetésben 592 600, a nonprofit szektorban 629 100 forintot tett ki, ez azt jeleneti, hogy 12,2, 14,2, illetve 13,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 417,2 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 432,2 ezer forintot ért el. 12,5, illetve 12,3 százalékkal magasabb volt, mint 2023. szeptemberben.

Munkaerőpiac

Reviczky Zsolt

Így a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,0 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 519 500 forint volt, ez 15,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 100 forintot ért el, 15,4 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

Idén január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 300, a kedvezményeket figyelembe véve 436 100 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,7, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Csak így tovább?

A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul a fogyasztói bizalom növekedéséhez, és elősegíti a fogyasztás élénkülését, ezáltal támogatva a gazdasági teljesítmény növekedését, azt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el – kommentált a friss adatokat Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A jövedelmek vásárlóerejének növelése a kormány 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervének egyik alappillére. Ennek érdekében a kormány közreműködésével átfogó hároméves bérmegállapodás jön létre a minimálbér és a garantált bérminimum ügyében a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között.

Az egyezség szerint január 1-jétől 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintról 348 820 forintra emelkedik.

A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői három évre állapodtak meg a bérekről. A megállapodás értelmében 2026-ban 13 százalékos növekedés várható, 2027-ben pedig 14 százalékkal nő majd a minimálbér. Ezzel teljesülhet az a feltétel, hogy 2027-re a minimálbér eléri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ha viszont a vártnál, illetve tervezettnél alacsonyabb a gazdasági növekedés, vagy másképp alakul az infláció, újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek.