Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az amerikai TIME magazin 2024-ben is elkészítette a 200-as listáját az év legjobb találmányairól. Most bemutatjuk azokat, melyeket a repülés és az űrkutatás terén tartottak kiemelkedőnek.
DESI 3D térkép
A közelmúltig csak nagyjából kétmillió galaxis esetében tudta a tudomány – és így az emberiség –, hogy az milyen messze van a Földtől. Ez azonban áprilisban hatmillióra nőtt, amikor elkészült a világegyetem valaha volt legnagyobb 3D-s térképe, amit a Dark Energy Spectroscopic Instrument (DESI) állított össze.
Az amerikai energiaügyi minisztérium által finanszírozott kísérlet a sötét anyag viselkedésébe is betekintést enged – ez egy láthatatlan erő, mely az univerzum tágulásában is szerepet játszhat. A DESI-térkép előtt elfogadott modell szerint ez a tágulás az elmúlt 11 milliárd évben felgyorsult – ám az új térkép harmadik dimenziója visszaviszi a tudósokat az időben, és úgy vélik, ez a tágulás hol gyorsult, hol lassult. Sőt, egy távoli jövőre is utalhat, amiben az univerzum összehúzódhat, összeomolhat.
ZeroAvia ZA600
Különleges hajtóművet készített a ZeroAvia: a hidrogén-elektromos rendszerük ugyanis nulla széndioxid-kibocsátással képes meghajtani egy 19 személyes repülőgépet. Az egyetlen „kibocsátás” ugyanis a vízgőz. A hajtómű belsejében egy üzemanyagcella van; ez alakítja a zöldhidrogént elektromos árammá. A cég idén megkapta az engedélyeket az Egyesült Államok polgári légiközlekedési hatóságától arra, hogy kísérleti repüléseket végezzen. Eközben jelentős befektetések is történtek a cégbe, és már arra vonatkozóan is zajlanak fejlesztések, hogy nagyobb, Airbus által gyártott gépeket is meg tudjon hajtani a rendszerük.
NASA Deep Space Optical Communications
A jövőben nagy sávszélességű videók streamelését is lehetővé teszi majd egészen a mélyűrből is a NASA a Deep Space Optical Communications nevű lézeres kommunikációs rendszere, melynek tesztelését már megkezdték.
Egy 2023 végén végzett kísérlet során 267 Mbit/s maximális sebességet tudtak elérni egy 15 másodperces adatátvitel során, a Földtől 30 millió kilométeres távolságból. Erről itt írtunk bővebben.
NASA Advanced Composite Solar Sail System
Az űreszközök indítása mindig is drága művelet volt, leginkább az űrbe juttatott eszköz által igényelt üzemanyag miatt. Erre ugyanis szüksége lesz, amint pályára állt. A NASA Advanced Composite Solar Sail System (ACS3) nevű küldetése azzal a célkiűzéssel indult el, hogy a kémiai anyagokat használó hajtóművek helyett egy napvitorlát alkalmaz: de mivel az űrben szél nincs, a napfény felhajtóerejét hasznosítja.
NASA Europa Clipper
A Jupiter egyik holdjáról, az Europáról úgy hiszik, hogy a jeges felszíne alatt meleg, sós, ásványokban gazdag óceán lapul – és jó eséllyel élő szervezetek is. Ugyan az élet után nem, de a víz után tud kutatni a NASA Europa Clipper űrszondája, mely októberben indult el a 3 milliárd kilométeres útjára. Várhatóan 2030-ban fog megérkezni, az útja során pedig napelemek segítik a haladását.
De-Ice
A repülőgépek szárnyának jegesedése komoly probléma a téli időszakban, a jégtelenítés pedig egy időigényes feladat – ami könnyedén boríthatja a menetrendet. Márpedig nem lehet elkerülni, a jég ugyanis súlyosan rontja a levegőáramlást a szárny körül.
Alex Bratianu-Badea, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) végzős hallgatója 2015-ben maga is megtapasztalta, milyen az, amikor a jégtelenítés miatt késik a járata. Társával, a De-Ice társalapítójával, Ruben Toubianaval éveket töltöttek egy alternatív jégtelenítési megoldás kifejlesztésével, ami kiválthatja a szárnyak forró, vegyszeres permetezését.
A megoldásuk néhány vékony csík a gép szárnyán, ami az indukciós főzőlapokhoz hasonló módszerrel olvasztja meg a jeget. A fejlesztésük hamarosan élesben is bizonyíthat az Air Canada A320-as gépein.
Wing
A Google testvércége, a Wing mára a világ egyik legnagyobb lakossági, drónos kiszállítási rendszerét építette ki; Dallas egyik részén már 60 000 háztartást értek el májusban, de a cél ennél jóval ambiciózusabb: szeretnének elérni 8 millió embert.
A rendszer működése egyszerű: a vásárlók csak megjelölik, hová kérik a szállítást, majd egy bolti alkalmazott becsomagolja a termékeket, a Wing szoftvere pedig elvégzi a repülési útvonal kalkulációját. Ezután már csak a drónnak kell megérkeznie, ami eljuttatja a csomagot a kívánt címre – majd visszatér a bolthoz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
