Túl nagy a terület a mostani hallgatószámhoz, racionalizálni, és az így felszabaduló források révén fejleszteni kell az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti campusát. A Budai Arborétum területe viszont sérthetetlen Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint.
Át fogják alakítani a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Budai Campusát, de az még kérdéses, hogyan. Egy viszont biztos: a Budai Arborétumhoz nem nyúlnak hozzá. Erről Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszélt azon a keddi tájékoztatón, amit az egyetem és a sajtó nyilvánossága előtt tartott a campus ikonikus K épületének dugig telt dísztermében.
A tájékoztatón – amit rövid doorstep-sajtótájékoztató is követett – a sajtóban a napokban megjelent információkra is reagált az eredetileg a fejlesztési terveket vázolni szándékozó rektor, aki alaptalan híreszteléseknek nevezte azt a sajtóinformációt, amely szerint a MATE a Budai Campus felső részét átadná az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának, amely értékesítené azt, és a bevételből renoválnák a campus alsó részen álló oktatási épületeit.
Ez az információ a rektor által elmondottak alapján csak kis részben állja meg a helyét. Az igaz, hogy fel akarják újítani a Budai Campus épületeit, és az ehhez szükséges forrásokat az oktatási terület “racionalizálásával” teremtenék elő. A rektor igyekezett elkerülni azokat a kérdéseket, amik egyes épületek vagy egyes területek értékesítésére vonatkoztak, és többször is hangsúlyozta, hogy egyelőre csak vizsgálják az alternatívákat, el is vetettek már párat, és még “képlékenyek a javaslatok”.
A munkában elmondása alapján az egyetem vezetése mellett külső szakértők, így saját tanácsadói és az egyetemet fenntartó alapítvány (Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elnökölte) kuratóriumának tagjai vesznek részt, és messze még döntés. A rektor azt szeretné, ha az év végére, vagy a jövő év elejére elérne oda a munka, hogy konkrét fejlesztési tervet tudjanak prezentálni a kuratórium előtt. Mindenesetre az általa elmondottakból az következik, hogy nincs kizárva a campus egyes részeinek értékesítése, kivéve az arborétum területét.
Gyuricza Csaba konkrétan arról beszélt, hogy
- a campus méretét hozzá kell igazítani a hallgatói létszámhoz, “észszerű méretet” kívánnak kialakítani,
- 25-30 éve 1500 hallgatóval többen tanultak itt ugyanazon a területen, és a jelenleg egy főre jutó 30-40 négyzetméter a legnagyobb az országban,
- vizsgálják (nem csak a Budai Campuson, és nem csak most, hanem az egyetem összes campusán országszerte, és évek óta), hogy miként tudják csökkenteni a költségeket, és fejlesztésekre fordítani az így felszabaduló forrásokat,
- eddig is több milliárd forint értékben értékesítettek egyetemi ingatlanokat, és a bevételeket fejlesztésre fordították/fordítják azon a campuson, ahol az értékesítés történt,
- a Budai Campuson azt is vizsgálják, hol tudnak racionalizálni, és hogy melyik épület milyen állapotban van,
- a Budai Arborétum területe “szent és sérthetetlen”, az nem csökkenhet, már csak azért sem, mert az része az itteni gyakorlati képzésnek: szükség van rá a tájépítészek és kertészek oktatásához,
- az épületek közül a K (borítóképünkön) és a G épületet nevesítette, mint amelyeket mindenképp oktatási célokra kívánnak használni, és fel akarnak újítani a felszabaduló forrásokból (ennek során átmeneti kiköltözés lehet), illetve
- szóba kerültek még a kollégiumok is, amelyeket szintén fejleszteni szándékoznak.
A campuson számos más (műemléki védelem alatt álló) épület található, amelyek sorsa a fentiek alapján kérdéses lehet, de a rektor nem tért ki rájuk: a Ménesi úton álló nagyobb A épület, a kisebb B1 és B2, műhelynek és garázsnak helyet adó épületek, a Villányi úton fekvő apró C épület, illetve az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetnek helyet adó patinás L épület a Somlói út 14-16. szám alatt.
Ha abból indulunk ki, hogy az Arborétum érinthetetlen marad, akkor ez talán Felső kert területén álló épületekre – mint a Szőlészeti és Borászati Intézetnek is helyet adó egykori présház E, a korábban a Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszéknek helyet adó D, az eklektikus stílusú, kissé kastélyszerű igazgatósági F, valamint az M – is vonatkozni fog, de ezek sorsát sem részletezte a rektor.
Beszélt viszont a MATE nagy terveiről, hogy világszinten a 100 legjobb agrár-felsőoktatási intézmény közé szeretnének kerülni, meg akarják tartani mind az öt különálló campust, hogy az ezekben “helyben képzett értelmiség helyben is maradjon”, és minél több külföldi hallgatót is szeretnének bevonzani.
Károsnak nevezte ugyanakkor a sajtóban terjedő híreszteléseket, amik szerinte visszavehetik az egyetemre jelentkezők számát. Arról is beszélt, hogy a Budai Campushoz 40-50 éven át egyetlen vezető sem nyúlt hozzá, és már 20-30 éve neki kellett volna állni a fejlesztésének, felújításának. Az arborétummal kapcsolatban pedig kijelentette, hogy minél több látogatót szeretnének itt fogadni és az önkormányzattal egyeztetve vizsgálják a hétvégi nyitvatartás lehetőségét is.
A Budai Campus sorsa évtizedek óta visszatérő téma. A legutóbbi években többszöris szóba került: 2021-ben a Magyar Narancs írt arról, hogy be akarják zárni, 2022-ben pedig a Válasz Online arról, hogy mindenestől Gödöllőre vinnék.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.