Gazdaság hvg.hu 2024. október. 11. 14:41

A tervezetthez képest közel kétszeresére, 58 milliárd forintra drágult a kormányzati kommunikáció tavaly

Elszálltak Rogán minisztériumának kommunikációs költségei, 2023-ban ötször emelték a propaganda apanázsát a költségvetési zárszámadás szerint. Sok volt a tudatnivaló, de teljes minisztérium is túllépte a megadott deficitet.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a tervezettnél közel kétszer többet költött kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra – írja az Mfor a parlamenti szavazás előtt álló költségvetési zárszámadásra hivatkozva.

Feketén-fehéren leírta a pénzügyminisztérium, hogy a 2023-as költségvetésben szinte mindent félrekalkulált

A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.

A 2023-as költségvetés 39,5 milliárd forintot szánt erre a célra, ám egy év alatt 57,6 milliárd forintra kúszott fel az erre költött pénz. Az Mfor szerint különbözetet öt átcsoportosítás tette lehetővé:

  • Márciusban a központi tartalékból 452,3 millió forintot csoportosítottak át,
  • szeptemberben főleg a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium terhére 600 millió forint vándorolt át Rogánhoz,
  • novemberben a 2021-es évből megtakarított összegből esett le négymilliárd,
  • decemberben további két és fél milliárd,
  • az év végére karácsonyi meglepetésnek pedig végül masszív 100 milliót csoportosítottak át a kabinetirodához.

Mesterfokon költi az adófizetők pénzét a Rogán Antalhoz közel álló Shabtai Michaeli grúz üzletember

Közpénzből feltöltött magántőkealap segítségével fejleszti pénzügyi innovációit a már a letelepedésikötvény-üzletekben is felbukkanó vállalkozó. A Transparency International a minap mutatta be, miként szivattyúzhatók át e technikával az adóforintok százmilliárdjai a hatalom kegyeltjeihez.

A kiadások megnövekedésére a hivatalos indoklás többek között említi a nemzeti konzultációt, a Magyarország 365 nevezetű fotópályázat költségeit, illetve a JóKor című, az idősek számára készített „hiteles tájékoztató kiadvány” körüli kiadásokat is. A legnagyobb tételek azonban „a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz kapcsolódó egységes lakossági kommunikációs feladatok fedezetét biztosították”.

„A tájékoztató tevékenységek során ezért kiemelten fontosnak tartotta a széles körű eszközhasználatot (például televízió, rádió, print, közterületi hirdetések, internetes reklám, közösségi médiahirdetések), az optimális ár-érték arány biztosítása mellett” – írja az indoklás.

A propaganda túlköltése persze nem egyedi eset, az ezt megelőző 2022-es évben a tervezetthez képest duplája helyett háromszorosára nőttek a kiadások, noha ekkor még csupán 18 milliárdról ment 45,8 milliárd forintra.

Baltadobálás és életmentő vietnámiak – íme a cég, amelyet Orbán fegyverkereskedő öccse vezet

Minden lében kanál a Multi Shoot Zrt., az az Orbán Áron által vezetett cég, amely 50 vietnámit iratott be életmentő-tanfolyamra a Pécsi Tudományegyetemen. A cég fegyvereket árul, lőteret működtet és bagelekkel kereskedik, de a cég tulajdonosa, Tűzkő Nándor kötődik a lélegeztetőgép-beszerzésekhez és a meddőségi klinikák államosításához is.

Az Mfor azt is megjegyzi, hogy kormányzati kommunikációt a propagandaminisztérium zömmel Balásy Gyula cégeinek szervezi ki. Az érintett New Land Media Kft.-ből, a Lounge Design Kft.-ből és a Lounge Event Kft.-ből a tulajdonos összesen 21,6 milliárd, további kisebb cégeiből pedig újabb 1 milliárd forint osztalékot vett fel a 2023-as nyereségei után.

Rogán minisztériumában nem csupán a propaganda-részleg úszott el anyagilag, a teljes tárca a tervezett 493 milliárd forintnyi deficit helyett 621 milliárdot hozott össze.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.