A magyar néplélek sokszor kifürkészhetetlen, gyakran akkor is devizát vásárol, amikor mélyponton van a forint árfolyama, tart ugyanis az árfolyam összeomlásától.

A múlt hét elején a forint euróval szemben átlépte a 400 forintos lélektani határt, és egész héten a 401 körüli szinteken mozgott. Hétfőn viszont már a 402 forintos szint fölé is benézett a közös európai fizetőeszközzel szemben az árfolyam, ami 2022 vége óta nem látott gyengeséget jelent.

Mivel a dollár erősödött az euróhoz képest a forint dollárhoz viszonyított leértékelődése jelentősebb volt, miközben a régión belül is a legrosszabbul teljesített, a lengyel zlotyval szemben történelmi mélypontra esett az árfolyama.

Elsősorban a közel-keleti válság, másodsorban az amerikai gazdaság vártnál erőteljesebb növekedésére utaló jelek okozzák a feltörekvő piaci devizák leértékelődését, melyek a magyar gazdaság sérülékenysége miatt különösen erősen sújtják a hazai fizetőeszközt. A közel-keleti konfliktus, valamint az amerikai reakciók csak fokozzák a devizapiaci kockázatkerülést. A befektetők ilyenkor a biztonságosabb eszközöket keresik, ami a feltörekvő devizák, így a forint rovására megy – mondta Kósa Zoltán, a Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének (MPOE) elnöke, az Exclusive Best Change Kft. ügyvezetője a HVG-nek.

Sokan úgy látják, hogy a jelenlegi kockázati tényezők hosszabb távon is velünk maradnak, a közel-keleti válság pedig még tovább eszkalálódhat, nagyobb nyomást gyakorolva az olajárakra is. Mindebből arra következtetnek, hogy hosszabb távon további leértékelődés várható, ezért devizát vásárolnak.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik rövidebb távú kilengéseket is figyelembe vesznek, ők most eladják devizájukat, arra számítva, hogy a jelenlegi szintekről átmenetileg visszaerősödhet a magyar fizetőeszköz. Álláspontjukat erősítheti, ha nem lesz izraeli válaszcsapás az iráni rakétatámadásra, és megnyugszanak a piacok – vélekedik a szakértő.

Összességében mindkét irányban, a vétel és az eladás oldalán is megnövekedhet a tranzakciók volumene, ami 20–30 százalékos forgalomnövekedést generálhat a hazai pénzváltóknál.

– számolt be Kósa Zoltán.

Pénzváltóban.

MTI / Kovács Attila

A közel-keleti válság mellett a forint árfolyamára ható legfontosabb külső tényező a várakozásoknál jobb amerikai munkaerőpiaci adat volt, amely az USA gazdaságának vártnál dinamikusabb növekedési kilátásait jelzi. Emiatt a Federal Reserve a piaci prognózisoknál lassabban csökkentheti a kamatokat, ami az amerikai kötvényhozamok emelkedéséhez vezet. Ezzel a magyar kamatelőny csökken, és gyengíti a forintot.

A dollár trendszerű erősödése általában is tőkekiáramlást eredményez a feltörekvő piacokról, ami különösen most sújtja a forintot, amikor a globális gazdasági helyzet is bizonytalan.

Mi történt eddig?

A forint utoljára 2023 márciusában volt 400-at közelítő szinteken az euróval szemben, amikor az amerikai bankrendszer problémái okoztak piaci turbulenciát. Akkor azonban a gyengülés hirtelen, de rövid életű volt, míg most egy fokozatos folyamat tanúi lehetünk, ahogy az árfolyam napról napra egyre magasabb szinteket ér el. Az euró-forint árfolyam 2022 decembere óta először mozog tartósan a 400-as szintek fölött, ami hosszú távú következményekkel járhat.

Több szakértő is úgy látja, hogy a 400 forintos szint kritikus ellenállási pont, és ha ezt tartósan átlépi az árfolyam, akkor következő szintek, például a 402-403, valamint a 405 forint következhetnek. A forint mozgását befolyásoló belső és külső tényezők jelenleg nem kedveznek az erősödésnek.

Bezzeg a zloty

A feltörekvő piaci devizák közül a forint különösen gyengén teljesít. Bár a lengyel zloty is esett az utóbbi időszakban, a forintnál kisebb mértékben. Ennek oka, hogy Magyarország kockázati megítélése kedvezőtlenebb, mint a régió más országaié, nagyon hiányoznak például az uniós források, melyet a lengyelek – a kilátások szerint – hamarosan megkaphatnak. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a lengyel zlotyval szemben is történelmi mélypontra esett a forint, ami ismét tovább rontja a magyar gazdaság kilátásait.

Mit tehet a Magyar Nemzeti Bank?

2022 végén Magyarországon volt a világ egyik legmagasabb az irányadó kamatláb – miután az MNB 2022. október 14-én bejelentette, hogy 18 százalékos kamatozású egynapos betéti tendert vezet be –, ami megakadályozta az árfolyamválság kialakulását, és védte a forintot a belső és külső sokkhatásoktól. Az elmúlt évben azonban ez az előny fokozatosan csökkent, és úgy tűnik, az árfolyamstabilitás is csak átmeneti volt.

A jegybank számára az infláció szinten tartása mellett a forint stabilizálása is cél, különösen hogy az árfolyammozgások erősen hatnak az inflációra. A magyar fogyasztók és vállalkozások számára a forint gyengülése magasabb importköltségeket, így pedig potenciális inflációnövekedést jelent. Az MNB eddig nem alkalmazott közvetlen devizapiaci intervenciókat, vagyis nem vásárolt forintot, hogy erősítse annak árfolyamát. Ha azonban a forint tovább gyengülne, esetleg túllépné a 410-es euróárfolyamot, a jegybank kénytelen lenne lépéseket tenni, ám mivel fogy a devizatartaléka, kérdés, ez mennyire lenne hatékony.

A forint gyengülése nemcsak az inflációra és a fogyasztók vásárlóerejére van hatással, hanem az államadósságra is. Magyarország devizaadósságának jelentős része euróban van, ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése növeli az adósság forintban kifejezett összegét. 2023 végéhez képest az idei első félév végére 504,1 milliárd forinttal nőtt az adósság az árfolyamhatás miatt. Ez komoly kockázatot jelent a költségvetési egyensúlyra nézve is. A tartósan 400-410 forint közötti árfolyam meglehetősen érzékenyen érintené a magyar államháztartást, mivel az államadósság közel 30 százaléka devizában van.

Mit hozhat a jövő?

A forint jövője rengeteg tényezőtől függ, beleértve a közel-keleti konfliktus és a globális gazdasági helyzetet, az amerikai kamatpolitikát, valamint a magyar gazdaság és költségvetés állapotát. A belső gazdasági problémák, mint például a magas infláció és a gyenge növekedési kilátások, tovább nehezítik a forint helyzetét.

A 2026-os választásokhoz közeledve lazulhat a fiskális fegyelem, emiatt ismét inflációs nyomás alá kerülhet a forint. Ez ismét magasabb kamatszintet hozhat, miközben a kormány a gazdaság élénkítését szorgalmazná. Az egymással ellentétes intézkedések pedig régiós szinten is végképp leszakadó pályán rögzíthetik Magyarországot, ami a fizetőeszköz értékére is negatív hatással lesz.

Fontos látni a hosszabb tendenciákat is: 2004. május 1-én az uniós csatlakozás napján 250 forintot kértek egy euróért, ma több mint 400-at, ami 60 százalékos árfolyamgyengülés húsz év alatt. Akkori versenytársunk, Csehország fizetőeszköze, a korona viszont folyamatosan erősödött az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Az uniós csatlakozáskor 32 koronát kértek egy euróért, míg ma csak 25,3-at. Aznap egy korona 7,74 forintot ért, ma 15,84-et, ami ebben a relációban több, mint 100 százalékos leértékelődés.