Gazdaság hvg.hu 2024. augusztus. 13. 08:07

GKI: A kis cégek 30 százaléka nem tervez béremelést idén, a középvállalatok 90 százaléka viszont biztosan emeli a fizetéseket

A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak.

A KSH adatai szerint 2024 májusában a vállalati szférában a bruttó átlagkereset 664 ezer forint volt, ami 13%-os növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, ez 506 ezer forint körül alakult.

Mindemellett sokan mégsem érzik azt, hogy a bérük 2024-ben ilyen nagy mértékben emelkedett volna. Ennek oka az, hogy a növekedés nagy része már tavaly realizálódott, így az áthúzódó hatás miatt magasak a hónap / előző év azonos hónap típusú számok. Ezt jól szemlélteti, hogy 2023 novemberéhez viszonyítva (a decemberi prémiumhatást elkerülve) 2024 májusára a bérek 6,2%-kal emelkedtek, áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.

Várhatunk további béremeléseket idén?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felmérésében 1033 hazai, 5 fő feletti vállalatot kérdezett meg 2024-es béremelési szándékáról. Ez alapján 8,8%-kal nőhet átlagosan a hazai versenyszférában egy dolgozó bére idén, ami 4,5% körüli infláció mellett jelentős reálbér-növekedést jelent. A béremelési szándékok jelentősen eltérnek a cégek méretétől függően. Az 5–10 fő közötti vállalkozások átlagosan alig több mint 7%-os növekedést terveznek, a 11–50 fős cégek az átlagot hozzák, miközben az 51–250 fő közötti középvállalatok ennél magasabb, 9,3%-os emelést helyeztek kilátásba. Látható, hogy a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják kigazdálkodni a magasabb béremeléseket, a munkaerőért folytatott versenyben ezek a vállalatok tudnak előnyhöz jutni.

Százalékos bruttó béremelési szándék a 2024-es évre a hazai vállalatok körében az alkalmazottak száma szerint
GKI Gazdaságkutató Zrt.

Figyelemre méltó, hogy az 5–10 fős cégek közel 30%-a egyáltalán nem tervez bért emelni, míg a középvállalatok 90%-a biztosan növeli alkalmazottai fizetését. Emellett a nagyobb cégek emelése jellemzően magasabb a kisebb vállalatokénál: a béremelést tervező 51–250 fő közti cégek 19%-a tervez 5% alatti emelést, ezzel szemben az emelni tervező 5–10 fő közti cégek 30%-a kalkulál 0-5%-os béremeléssel. A cégméret hat az emelési szándékra, azonban azonos létszám-kategóriába eső vállalatok között is nagy eltérések figyelhetők meg.

Bruttó béremelési szándék a 2024-es évre a hazai vállalatok körében az alkalmazottak száma szerint (százalékos bontásban)
GKI Gazdaságkutató Zrt.

A vállalatok béremelési lehetőségei szektoronként is eltérők, amit részben az átlagos cégméret, részben pedig az eltérő szakági konjunktúra befolyásol. A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak, itt a vállalatok mindössze 7,4%-os növekedést terveznek. Bár a hazai (feldolgozó)ipar gyengélkedik, a nagyobb átlagos cégméret miatt ebben a szektorban több lehetőség van a bérek növelésére, így itt 9,3%-os emelkedés várható. Az éppen jól teljesítő szolgáltató szektorban is az átlagnál magasabb, 9,1%-os emeléssel számolhatnak a dolgozók.

Szektor szerinti százalékos bruttó béremelési szándék a 2024-es évre a hazai vállalatok körében
GKI Gazdaságkutató Zrt.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.