A magyar állam nem képes más szuverén államok területén adókedvezményeket és kedvezményes hiteleket nyújtani. A családi adókedvezmény 2011-es bevezetése óta alaposan elinflálódott, duplázása nagyon indokolt. A költségvetés ezzel még 100 milliárd forintos nagyságrendben veszít bevételt, de ez kigazdálkodható, még a túlzottdeficit-eljárás mellett is.
Orbán Viktor miniszterelnök a romániai tusványoson kissé hagymázas, kissé fóliasisakos, a valóságtól nem kicsit elszakadt és meglehetősen csapongó beszédében két, a családtámogatási rendszerrel kapcsolatos ígéret is elhangzott.
Nem lesz magyar adókedvezmény Romániában
Kezdjük az egyszerűbbel: „Belátható időn belül az összes, magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjeszti a kormány a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is.”
A miniszterelnök valószínűleg nem azt mondta, amire gondolt, az állítás azt jelenti, hogy a magyarlakta területek minden lakója megkapja a magyarországi támogatásokat. Tehát pl. az Erdélyben élő románok, a Felvidék magyarok lakta részein élő szlovákok stb.
Ha a határon túli magyarokra gondolt, akkor is problémás a felvetés, hiszen újra kinyitja annak kérdését, ki számít határon túli magyarnak. Csak a környező országokban élő kettős állampolgárok, vagy mondjuk a New Yorki-i harmadgenerációs emigránsok is?
Továbbá – és ez a legfontosabb probléma – lehetetlen, hogy a magyar állam más országokban nyújtani képes legyen a hazai támogatásokat.
A Fidesz előszeretettel bonyolítja az újraelosztást az adórendszeren és a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül, vagyis a családtámogatások jelentős része adókedvezmény és kedvezményes hitel. Lehetetlen például a családi adókedvezményt implementálni a román, szlovák stb. adórendszerbe, különösen az érintett – szuverén! – államok kormányainak és törvényhozásainak közreműködése nélkül.
És még úgy sem volna lehetséges, hiszen súlyosan diszkriminatív volna.
Ezen a ponton már mellékes, de jegyezzük meg: a hazai családtámogatások kiterjesztése további több százezer (?) vagy több millió (?) emberre jó időkben is alig megoldható, ezer milliárd forintos nagyságrendű plusz kiadás elé állítaná az államháztartást.
A családi adókedvezmény duplázása kigazdálkodható
Orbán másik ígérete azonban teljesíthető: 2025-ben a kormány meg akarja duplázni a gyerekek után járó jövedelemadó-kedvezményt, valószínűleg két lépésben.
Nehéz megmondani, a duplázás mekkora megterhelést jelentene a költségvetésnek, ugyanis adóalap-kedvezményről van szó: hiába van valakinek mondjuk 3 gyereke, ha nem elég magas a fizetése (nincs elég adóalapja, amiből a kedvezményt érvényesíteni lehetne), nem kapja meg az elérhető maximális összeget (660 ezer forint adóalap-kedvezmény után 99 ezer forint összeget).
A családi adókedvezmény jelenleg mintegy 300 milliárd forint kiesést okoz szja-ban a költségvetésnek. Különösen, ha az emelést a kormány két lépcsőben valósítja meg, a költségvetési hatás nagyjából 100 milliárd forint körül lehet – az szinte biztos, hogy egy duplázással már sokan lesznek, akik nem tudják majd igénybe venni a maximális kedvezményt. Ez a büdzsében kigazdálkodható összeg, még úgy is, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt a kormánynak most már tényleg csökkentenie kell a költségvetési hiányt.
A családi adókedvezmény összege jelenleg egy gyerek után 10 ezer forint, két gyerek után 40 ezer forint, három vagy több gyerek után gyerekenként 33 ezer forint.
Régen aktuális, nem mellesleg választások lesznek
A családi adókedvezmény emelése egyébként több, mint indokolt. A támogatás a 2011-es bevezetése óta alig nőtt, az első években két gyerek után is csak gyerekenként 10 ezer forint összeg volt elérhető, illetve 2014 óta a kedvezményt a járulékokból is érvényesíteni lehet (erre épp azért volt szükség, mert sokak számára nem volt elérhető a maximális támogatási összeg szja-ban az alacsony fizetésük miatt).
2011 óta a kumulált infláció 78 százalék, vagyis a családi adókedvezmény duplázása nagyrészt csak a támogatás reálértékének megőrzésére lesz elég, s csak kis részben valósít meg emelést a bevezetéshez képest.
Ha figyelembe vesszük, hogy a családok által kapott másik, a napi megélhetést segítő juttatás, a családi pótlék összege pedig 2008 (!) óta változatlan (a kumulált infláció azóta 106 százalék), akkor a családi adókedvezmény duplázása után egy magyar család nagyjából ott lesz a havi családtámogatások összegének reálértékét tekintve, mint 2011-ben volt.
A miniszterelnök a népesedési folyamatokkal indokolta az emelés szükségét. A népesség valóban vészesen fogy, ráadásul a termékenységi ráta újra csökken, már a 2009-es gazdasági válság körüli szinten van. Egyébként a Fidesz családtámogatási rendszere és családpolitikája a békés és bőséges 2010-es évek közepén sem tudott a népességszám stabilizálásához szükséges 2,1-es rátát előidézni.
Végül, de nem utolsó sorban – jegyezzük meg –
az emelt összegeket teljes egészében 2026 januárjától, a 2025. decemberi fizetésükkel kapnák az érintettek.
Pár hónappal a 2026-os országgyűlési választások előtt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.