A Magyar Helsinki Bizottság szerint az uniós joggal is ellentétes, hogy a menedékkérők egy csoportjától teljesen megvonják a lakhatási támogatás valamennyi formáját.
A megszólított 2100 ukrán menekült közül 1650-an veszítik el lakhatási támogatási jogosultságukat egy augusztustól érvényes szigorítás miatt, állította a Népszavának Siewert András, a Migration Aid vezetője. A felmérést az elmúlt két hétben készítették, 150 magyarországi közösségi szálláshelyen kérdezték a menekülteket. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa pedig úgy fogalmazott a lapnak, hogy a jelenleg támogatott lakhatásban részesülő ukrán menekültek körülbelül háromnegyedét érinti a közelgő szigorítás.
Eredetileg minden ukrán menekült kaphatott állami lakhatási támogatást, mely mindenkinek járt egy hónapig, vagy a menekültügyi eljárás végéig. Ezt a támogatotti kört már tavaly elkezdte szűkíteni a kormányzat, egy június végi kormányrendelet pedig még tovább szigorította a feltételeket. Az augusztus 21-től érvényes rendeletmódosítás lényege:
- ezentúl csak „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről lehet majd állami segítséget kapni Magyarországon,
- illetve a Máltai Szeretetszolgálatot kivéve minden magyar segítőszervet kiszorítanak az eddigi rendszerből.
A rendeletről bővebben itt írtunk:
A kormány szerint észszerű és arányos az ukrajnai menekültek elszállásolásáról szóló rendelet módosítása
Úgy vélik, a háború elhúzódása indokolttá tette az egyes támogatási rendszerek felülvizsgálatát.
Azt, hogy mely területeket sorolnak be a katonai műveletekkel közvetlenül érintettek közé, Pál Norbert az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos fogja összeállítani, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi- és Szijjártó Péter külügyminiszter segítségével.
A már Magyarországon élő érintett menekültek július 10-ig mindössze hatnapos határidővel nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a jogosultságuk. Aki ezt határidőn belül nem tette meg, annak a jövőben erre már nincs lehetősége.
Szekeres Zsolt szerint semmit nem tudni arról, milyen szempontok alapján dönti el Pál Norbert, ki mehet és ki maradhat. Arról sincs információ, hogy az érintetteknek lesz-e jogorvoslati lehetősége. A Népszava érdeklődésére sem Pál, sem a Miniszterelnökség nem reagált. Szekeres pedig elmondása szerint összességében már tíz hónapja keresi a kormánybiztost, de azt mondja, Pál azóta sem reagált a kérdéseire. Szekeres kiemeli: az uniós joggal is ellentétes, hogy a menedékkérők egy csoportjától teljesen megvonják a lakathatási támogatás valamennyi formáját.
Az elhelyezésekben a Máltai Szeretetszolgálat kizárólagosságát érintő módosítás kapcsán Siewert András a Népszavának azt mondta, a Migration Aid már kereste a kapcsolatot a Szeretetszolgálattal, de az egyeztetések jelenleg még kezdetlegesek. A lapnak a Máltai azt jelezte, hogy szervezetük elkezdte a felkészülést a feladatra, de bővebb tájékoztatással a rendelet hatályba lépését követően tud szolgálni.
Magyarországon összesen 44 625 ukrán menekült rendelkezik menedékes státusszal vagy folyamodott menedékes státuszért. Azokkal együtt, akik más státusszal tartózkodnak az országban, 60-62 ezer között van az ukrán menekültek száma.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.