Gazdaság hvg.hu 2024. június. 12. 08:42

Ennyit keresnek majd havonta az Európai Parlamentbe küldött képviselők

A havi tiszteletdíj levonások után közel 8 ezer euró, és erre jönnek még egyéb juttatások.

Európai parlamenti választások
Friss cikkek a témában

A hétvégi választáson eldőlt, hogy a Fidesz-KDNP 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, a Tisza hetet, az MSZP–DK–Párbeszéd–Zöldek közösen kettőt, a Mi Hazánk pedig egyet. A Népszava a szerdai számában összeszedte, mennyit keresnek majd az EP-képviselők.

Mint írják, az EP minden képviselője kerekítve havi nettó 7854 euró tiszteletdíjat kap, ezen felül pedig még számos juttatásban részesülnek, mely a munkájukkal járó kiadásokat fedezi. A legnagyobb tétel az általános költségtérítés, ami havi 4950 euró, ebből kell fedezni a megválasztásuk szerinti tagállamban felmerülő költségeket, például az irodájuk fenntartási költségeit.

Szállásra, étkezésre napi 350 eurót kapnak, ezt csak akkor folyósítják, ha aláírják a hivatalos jelenléti ívet. Többen visszaélnek ezzel, és csak aláírni járnak be. A napidíj fele ugyanakkor megvonható, ha a plenáris üléseken tartott név szerinti szavazások legalább felén nem vettek részt, akkor is, ha adott napon aláírták a jelenléti ívet.

A képviselők az utazási költségeket is elszámolhatják, mivel a parlamenti ülések Brüsszelben vagy Strasbourgban vannak. A bemutatott bizonylatok alapján térítik az első osztályra szóló repülő- és vonatjegyeket, közúti közlekedésnél pedig kilométerenként 0,58 euró térítést kapnak, legfeljebb ezer kilométerig. Hivatalos utakra a megválasztás szerinti tagállamba vagy máshová évi közel 5 ezer eurós keretből utazhatnak, ebből kell kijönnie a szállásuknak is. Asszisztenseket pedig havi 28696 euróból foglalkoztathatnak – ők nem lehetnek a hozzátartozóik.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.