50 magyarból 49 az uniós átlag alatt keres
Magyarországon csak a felső 2 százalék keres legalább olyan jól, mint a francia vagy a német középosztály.
Magyarországon csak a felső 2 százalék keres legalább olyan jól, mint a francia vagy a német középosztály.
A szakszervezet szerint az egyetemi diplomás munkavállalók bére katasztrofálisan gyenge, és jövőre is csak átlagosan 4,62 százalékkal emelkedik.
Javult a helyzet az utóbbi tíz évben, de korántsem eléggé.
A KSH friss adatai szerint a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forint volt szeptemberben, 12,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35 százalékos, visszamenőleges illetményalap-emelést javasolt, a benyújtott törvénytervezetben ez az összeg egyelőre nulla. A bírák és ügyészek bére három éve változatlan, miközben az infláció rekordokat döntött. Az igazságügyi alkalmazottak 60 százalékának fizetése a 290 ezer forintot sem éri el. Az OBT elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi juttatásokra fordítható összeg majdnem a duplájára nőtt.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
Egy év alatt 13 százalékos a növekedés. Ugyanezen idő alatt a középvezetők bére 10 százalék feletti mértékben emelkedett.
A bankkártya több szempontból kényelmesebb és biztonságosabb megoldás, mint a készpénz, de közös hátrányaik is vannak. A dubaji GITEX 2024 technológiai show egyik bejelentése szerint a megoldás az, ami mindig ott van mindenkinél: a tenyér. És van, ahol az új technológia tulajdonképpen készen áll az országos bevezetésre.
A teljes állásban dolgozó magyarok fele havonta 360 ezer forintnál kevesebb fizetést vihet haza.
Navracsics Tibor beterjesztette az erről szóló törvénymódosítási javaslatot.
Tatár-Kis Péter szerint mindenképpen szükség van a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére. Egy jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkár a pályája elején körülbelül 300 ezer forintot keres, többen már a próbaidő alatt felmondanak.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon már valóságos „elvándorlási spirál” alakult ki. A szakszervezet igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését is javasolja, ez körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként.