Itthon HVG 2025. február. 25. 11:18

Újra nőtt Orbán Viktor fizetése

A miniszterelnök 2018 óta kap az átlagbérhez igazodó fizetést, így jövedelme márciustól képviselői juttatásával együtt 7,1 millió forintra emelkedik.

A KSH adatközlésével nemcsak az országos bruttó átlagbér derült ki, hanem Orbán Viktor miniszterelnök új fizetése is, amely így márciustól már 7,1 millió forint lesz – írja a 444. A kormányfő fizetése ugyanis a képviselői alapbér 2,7-szerese, utóbbi pedig a bruttó átlagbér háromszorosa, vagyis háromszor 646 800, azaz 1 940 400 forint. Így Orbán miniszterelnökként bruttó 5,24 millió forintot keres, de mivel emellett képviselő is, ehhez jön még tovább 1,94 millió, így jön ki az immár 7 millió feletti fizetése.

Az 1,94 milliós alapbért azok a parlamenti képviselők kapják, akik se nem bizottsági tagok, se nem frakcióvezetők. Bizottsági tagoknak ennek az 1,2-szerese, 2,3 millió forint jár, a frakcióvezetőknek pedig az alapbér kétszerese, 3,88 millió forint a bruttó fizetése.

Kövér László házelnök az alapbér 2,7-szeresét, 5,24 milliót keres, míg Sulyok Tamás fizetése Kövérének az 1,1-szerese, így 5,76 millió forintot kap márciustól a köztársasági elnök.

A képviselők fizetését 2018-ban kötötték az átlagbérhez, a miniszterekéről ezzel szemben Orbán Viktor határoz, ő ezt is az átlagbérhez viszonyítva, annak hatszorosában határozta meg. Így például Rogán Antal miniszterként 3,88 millió forintot kap, ehhez jön még az 1,94 milliós képviselői fizetése. Igaz, a kabinetminiszternek a politika szinte csak hobbi ahhoz képest, hogy találmányával az elmúlt években 1,3 milliárd forintot keresett.

Orbán Viktor fizetése viszont hiába emelkedett a 2017-es 1,72 millióról így már több mint négyszeresére, a miniszterelnök így sem tudott félretenni, legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint feleségével közös számláján tavaly év végén mindössze 5,7 millió forint megtakarítás volt, 4,3 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Borítóképünk illusztráció.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.