A három évvel korábbi állományhoz viszonyítva ma a vasúttársaság 12 százalékkal kevesebb dízelmotorvonatot képes forgalomba adni.
A tavalyi mélypont után tovább csökkent a MÁV-Start üzemképes, a nem villamosított vasútvonalakat kiszolgáló dízel-motorvonatainak száma – derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közérdekű adatigénylésére kiadott járműállományi adatokból. Az egyesület a közleményében azt írja, hogy a járműhiányra hivatkozva elrendelt vasútbezárások sem voltak képesek a MÁV dízeljármű-gazdálkodását konszolidálni, az előző éveknél kisebb mértékben ugyan, de tovább csökkent a forgalomba adható dízelmotorvonatok száma.
A három évvel korábbi állományhoz viszonyítva ma a vasúttársaság 12 százalékkal kevesebb dízelmotorvonatot képes forgalomba adni.
A járművek rendelkezésre állása továbbra is siralmas – írják. A MÁV-Start legkorszerűbb dízel-motorvonatainak számító (de így is több, mint 20 éves) Desirók harmadát, a még szintén korszerűnek tekinthető (magaspadlós, de klimatizált) Uzsgyik 40 százalékát, a nem villamosított fővonalakon a távolsági vonatokat továbbító, de már 50 éves M41-es (Csörgő) dízelmozdonyok több, mint felét nem sikerül napi forgalomba adni. Jelenleg is van olyan vasútvonal (Vésztő-Gyoma), ahol a vonatok többsége helyett már hetek óta rendszeresen pótlóbuszokat kell beállítani, mert nem jut rájuk jármű.
A Közlekedő Tömeg által megszerzett statisztika szerint 2021-hez képest nőtt az üzemképtelen motorvonatok miatt busszal pótolt vonatok száma. A mélypontot 2023. júniusa jelentette, akkor 15-ször annyi mellékvonali vonat maradt ki (856), mint egy évvel korábban (56).
Az utolsó pillanatban kimaradt vagy operatív pótlásra szoruló vonatok száma csak a tavalyi év végére esett vissza a 2022-es szintre (havi 100 alá), ám ezt csak olyan áron sikerült megvalósítani, hogy a vasútbezárások keretében jelenleg havi közel 3000 vonat marad ki, vagy pótolja alapértelmezetten is autóbusz – írják.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.