Gazdaság hvg.hu 2024. május. 01. 10:00

Fülke: Hogy hol lennénk az EU nélkül? Nézzünk rá a Balkánra!

Mennyire volt sikeres a magyar integráció - és miért kevésbé, mint a lengyel vagy a balti? Hogyan tette maga Orbán Viktor politikai szövetséggé az egyébként főként gazdasági uniót? Sikeres volt-e a keleti bővítés és van-e kitörés a félperifériából? Közéleti podcastunkban ezt értékeltük.

“Hazaértünk” – szólt a jelige kereken húsz éve, 2004. május 1-jén, amikor Magyarország kilenc másik országgal együtt hivatalosan is az Európai Unió tagja lett.

Azok az idők rég eljártak, ahol még egységként ünnepelte az ország a tagságot – az azonban biztos, hogy a gazdaság azóta is minden nap ódákat zenghet annak a közösségnek, amelyet politikailag jóval kevésbé szeret a mai rezsim.

Közéleti podcastunkban csatlakozás húszéves évfordulóján Medve-Bálint Gergővel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és az évfordulóra megjelent ’20 év Európában’ című tanulmánykötet társszerkesztőjével beszélgetett Gyükeri Mercédesz és Nagy Iván László arról, hogy gazdasági értelemben hogyan telt és miként értékelhető a két évtized, amelyet az Unió tagjaként töltöttünk.

Kövesse és hallgassa meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts, SoundCloud, YouTube

Vagy iratkozzon fel a Fülke csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts

Fülke: Hogy hol lennénk az EU nélkül? Nézzünk rá a Balkánra!

“Hazaértünk” – szólt a jelige kereken húsz éve, 2004. május 1-jén, amikor Magyarország kilenc másik országgal együtt hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Azok az idők rég eljártak, ahol még egységként ünnepelte az ország a tagságot – az azonban biztos, hogy a gazdaság azóta is minden nap ódákat zenghet annak a közösségnek, amelyet politikailag jóval kevésbé szeret a mai rezsim.

  • 00:43: Mi jellemezte a közhangulatot és a politikai hangulatot 2004. május 1-jén?
  • 03:15: Hogyan „érkezett meg” Magyarország az Európai Unióba? Hogyan telt az integráció első időszaka, mennyire nevezhető sikeresnek?
  • 06:42: Hol sikerült jól az integráció a velünk csatlakozók közül?
  • 08:54: Mi volt a különbség a magyar és a lengyel integráció között, miért jöttek ki jobban ők, mint mi?
  • 12:44: Jól járhatott-e a magyar gazdaság és a magyar emberek jóléte Orbán 2010-2020 közötti 
  • 17:35: Hogyan változtatta meg az Uniót a 2018-as válság?
  • 21:51: Mi a Brexit mérlege és a britek kilépése-e az oka annak, hogy azóta más nem követték őket?
  • 26:04: Mekkora szerepe volt Orbán Viktornak abban, hogy a 2015-ös menekültválság után csak mostanra sikerült valamilyen közös menekültpolitikát találni?
  • 30:41: Van kitörési lehetőség abból a perifériális rendszerből, ahová a feldolgozóipari fókusszal tettük magunkat?
  • 35:21: Mennyire alakult politikai, mintsem gazdasági szövetséggé az Unió?
  • 38:11: Hogyan nyert a vállalkozásoknak szánt uniós pénzzel a kormány?
  • 41:21: Mennyire nevezhető sikeresnek a keleti bővítés és hogyan hatnak ezek a tapasztalatok a további tagfelvételre?

Nyitóképünkön Medve-Bálint Gergő. Fotó: Reviczky Zsolt

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.