Sokkal kevesebb ilyen csalás történt az országban a negyedik negyedévben, mint a megelőzőben, de még így is sokkal több volt belőlük, mint két évvel ezelőtt.
Több mint másfél év meredek felszökése után 2023 negyedik negyedévében már csökkent az átutalásos kibercsalások száma és kárértéke, közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn. Az örömhírt azonban fenntartásokkal kell kezelni, mert a csalások mostani számai még így is jóval magasabbak a közel két évvel ezelőtti bázishoz képest.
A pénzforgalmi szolgáltatóknál – például bankoknál – elkövetett átutalásos csalások volumene 36 százalékkal, 9162 milliárdról 5769 milliárd forintra csökkent, esetszámuk 34 százalékkal, 5762-ről 3737-re esett vissza. Az MNB-ügyfélszolgálatra ilyen tárgyban érkezett panaszok száma is csökkent, október óta 13 százalékkal. Hasonló a visszaesés a jegybank keretein belül működő, anyagi jogviták rendezését végző Pénzügyi Békéltető Testületnél is. Az ügyféljelzések száma azonban változatlanul jócskán meghaladja a 2022 eleji értékeket.
Az átutalásokkal kapcsolatos kedvező adatoknál az MNB szerint közrejátszhatott, hogy több bank fejlesztette saját informatikai visszaélésszűrő rendszereit. Emellett az immár 10 hatóság, érdekvédelmi szerv részvételével működő KiberPajzs együttműködésre mutatnak, amely „oroszlánrészt vállal magára” a fogyasztók oktatásában. Ennek eredménye a kiberpajzs.hu honlap; az MNB fraud ajánlása a kibercsalások kiszűrésére; a rendőrség és a bankok közti – a megkárosított fogyasztók vagyonának mielőbbi visszaszerzését szolgáló – „forródrót”; az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központja által nyújtott segítség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.