Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak – derül ki az OECD statisztikáiból. Ráadásul a Bankmonitor számítása szerint ebben az időben sokan feleannyi pénzt sem kapnak, mint aktív korukban.
Magyarországon az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év. Ebből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt, a nőknek viszont lehetőségük van akár több évvel korábban is nyugdíjba menni, feltéve, hogy tudnak igazolni legalább 40 évnyi szolgálati időt. Ha például egy nő 22 éves korától kezdődően megszakítás nélkül dolgozott, akkor 62 éves koráig összegyűlik a szükséges időtartam, és nyugdíjba vonulhat. A Bankmonitor nyugdíjszakértői szerint specialitása a magyar nyugdíjrendszernek, hogy a nemzetközileg elterjedt gyakorlattal szemben a korkedvezményes nyugdíjat nem terheli semmilyen „málusz”, azaz levonás. Sőt, a nyugdíjba vonulást követően még járulékkedvezményt is kapnak azok a nők, akik akár egy hónappal később visszamennek dolgozni. Ennek köszönhetően a nettó bérük (változatlan bruttó bér mellett) magasabb lesz, mint a nyugdíjba vonulás előtt volt.
Az OECD összeállítása szerint az így elérhető korkedvezményes női nyugdíjkorhatár európai viszonylatban igen kedvezőnek tekinthető. Az elemzésben szereplő 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban mehetnének nyugdíjba az azonos életpályával rendelkező nők. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár ezzel szemben enyhén magasabb az európai átlagos, 64,6 éves értéknél.
Valójában mikor fejeztük be a munkát?
A munkaerőpiaci statisztikákból arra is lehet becslést készíteni, hogy hány éves korban hagyják hátra a munka világát az egyes országok lakosai. Ezt a mutatót átlagos effektív munkaelhagyási kornak lehetne fordítani (average effective labour market exit age), és 5 év adataira alapozva mutatja meg, hogy a vizsgált időszakban jellemzően milyen életkorban tették le a lantot a munkavállalók. Fontos, hogy a halálozások hatását ebből kiszűrik, tehát csak a tényleges munkaelhagyás szerepel az adatokban.
Az OECD gyűjtése alapján a 2018–2022-es periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig még előbb, átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát. Első ránézésre meglepő lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen korábban léptek ki a munka világából. Ez csak azért volt lehetséges, mert a vizsgált időszakban még alacsonyabbról indult az egységes magyar nyugdíjkorhatár. Éppen ezekben az években ment végbe egy fokozatos korhatáremelés: 2017-ben még csak 63,5 év volt a hazai öregségi nyugdíjkorhatár, ahonnan lépcsőzetesen emelkedett, mígnem 2022-ben elérte a mostani 65 éves értéket.
A nyugdíjban töltött idő alapján Európa sereghajtói között vagyunk
Azt is tudjuk, hogy a munkaelhagyást követően még milyen hosszú élettartamra számíthatnak a férfiak és a nők. Ezen a téren nem teljesítünk jól.
A férfiak hajszál híján legutolsó helyezést érnek el az európai országok versenyében. Míg a 27 uniós tagállamban átlagosan 18,4 évre számíthatnak a munkából kilépő férfiak, addig a magyarok várható élettartama alig 14,5 év a nyugdíjba vonulás után. Ezt hozzáadva a fentebb rögzített 63,2 éves átlagos hazai munkaelhagyási korhoz, megkapjuk, hogy
a munkát időskorban letevő magyar férfiak várható élettartama 77,7 év. Az uniós átlag 81,7 év.
A magyar nők által elért helyezés sem sokkal kedvezőbb ennél. Az időskori munkaelhagyás időpontjában várható további 20,7 éves élettartamuk a vizsgált uniós tagállamok versenyében alulról a negyedik helyre volt elegendő, és az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent.
Mivel a magyar nők 60,8 éves korukban hagyják hátra a munka világát, így kiszámíthatjuk, hogy az aktív életszakaszból éppen kilépő nők várható élettartama 81,5 év. Az uniós átlag 85,2 év.
Mit üzen ez a mai aktívaknak?
Mindezek alapján a magyarok kilátásai európai összevetésben meglehetősen borúsak. Egy ledolgozott életet követően a férfiak az uniós átlagnál körülbelül 4 évvel kevesebb időt tölthetnek nyugdíjban, de a nők is nagyjából 2 éves hátrányban vannak. A Bankmonitor szakértői szerint tetézi a bajt, hogy a nyugdíjak vásárlóereje is kifejezetten gyenge: 2023 januárjában a férfiak átlagosan 228 ezer forint nyugdíjat kaptak, a nőknek pedig átlagosan 192 ezer forint jutott. Ugyanekkor a nemzetgazdasági átlagkereset a kedvezmények figyelembevételével nettó 364 ezer forint volt, azaz a nyugdíjasok sok esetben alig feleannyi vagy még kevesebb pénzből élnek, mint az aktív korú munkavállalók.
A mostani aktívaknak mindez azt üzeni, hogy a munkavégzéssel töltött életszakaszt követően az állami nyugdíjrendszertől csak igen szerény színvonalú szolgáltatást várhatnak. A nyugdíjuk értéke jelentősen elmaradhat a megszokott keresetüktől, és a nyugdíj folyósításának időtartama is számottevően rövidebb lesz, mint ami a legtöbb európai országban szokványosnak tekinthető. Emiatt az öngondoskodás szerepe felértékelődik: nagyban javíthatják a saját helyzetüket mindazok, akik az állami nyugdíj mellett egy kiegészítő időskori jövedelemforrás kiépítéséről is gondoskodnak.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
