Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. január. 31. 05:10

Lehet, hogy az EU-ban a legkorruptabb állam vagyunk, de a Türk Tanácsban a legtisztább

Sztojcsev Iván
Szerzőnk Sztojcsev Iván

A korrupcióra és az emberi jogokra nem sok tekintettel lévő országokkal barátkozik szívesen a magyar kormány. A friss korrupcióérzékelési lista alapján van a kormánynak olyan szövetségese, amely kevésbé korrupt, mint Magyarország, de azért a legtöbb partner helyzete rosszabb, mint a mienk.

Az egymást követő második évben is Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama – derült ki a Transparency International friss felméréséből. Ha viszont az EU-n kívülre nézünk, sok olyan ország van, amely még nálunk is nagyságrendekkel rosszabbul áll. A magyar kormány az elmúlt években sok olyan országgal barátkozott, ahol nagy problémák vannak – egész meglepő, de ezek közül nem mind van nagyon hátul a korrupciós listán. De azért az összkép elég rossz.

Akik jobban állnak nálunk

Valószínűleg sokan meglepődnek azon, hogy a 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 0 az abszolút korrupt, 100 a tökéletesen tiszta, 68 pontot ért el az Arab Emírségek és 58-at Katar. Ezeknek az országoknak rossz a hírük, de ezt leginkább annak köszönhetik, hogy az emberi jogokat semmibe veszik, márpedig ezt nem méri a korrupcióérzékelési index. Ahogy azt sem, hány nyugati döntéshozó jóindulatát vásárolja meg az állam (Katar ugye még foci-vb-t is vett magának, az egész pályázati folyamat a nemzetközi korrupció mintapéldája volt).

Hazai pályán viszont más közel-keleti országokhoz képest kimondottan jól állnak. Nyilván azért is, mert vannak annyira gazdagok, hogy ne a korrupció legyen az egyetlen út a meggazdagodáshoz, de az is sokat segít, hogy az államokat vezető pár család olyan keményen tart magánál minden hatalmat, hogy nyugodtan léphetnek fel eközben a hivatalokban vagy a politika alsóbb szintjein lévő korrupcióval szemben szigorúan.

Meglepően jó Izrael 62 pontja is, hiszen ez az ország évekig a politikusok, élükön Benjamin Netanjahu korrupciógyanús ügyeivel került be a hírekbe, valamint azzal, hogy a jobboldal miként próbálta ellehetetleníteni ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát – és most már ugyan a háború miatt figyel rájuk a világ, a korrupciós helyzet nem lett jobb. Az ország mostani pontszáma azért gyengülést jelent, de korábban, 2016 és 2021 között volt egy még nagyobb esés. Az Izrael korrupciójával foglalkozó hírek azt azért rendszerint kiemelik: a politikusok korrupciója mögött a közszféra és az üzleti élet kevésbé korrupt, pláne ha a Közel-Kelet más országaival hasonlítjuk össze ezt.

Akik pont ugyanott tartanak, mint mi

Két, a kormány szívének és pénztárcájának is kedves ország is pont ugyanúgy 42 pontot szerzett, mint mi: Kína és Bahrein. Utóbbi pontszáma átlagos a környező országokhoz képest – ott is erős a nemzetközi korrupció, de Katarral vagy az Emírségekkel ellentétben a hazai is, viszont nem fullad bele az ország. Kínával kapcsolatban pedig a Transparency is külön kiemelte: a közélet minden szintjén ott van a korrupció, és ugyan az állam látványos harcot hirdetett ez ellen, inkább a nagy egyéni büntetésekben hisznek, nem abban, hogy a korrupció elleni rendszert megerősítsék.

Csak óvatosan a számokkal!

Azt azért a Transparency minden alkalommal hozzáteszi: nem igazán pontos egymástól nagyon különböző országok pontszámát összehasonlítani. Az ő indexük arról szól, hogy milyennek érzik az szakértők és az üzleti szereplők a korrupciót, márpedig egy nagyon korrupt környezetben egészen mást érezhetnek tisztának, mint egy korrupciómentes helyen. Szóval azt mondani, hogy például Magyarország pont annyira korrupt, mint Kína, az azonos pontszám ellenére sem érdemes, inkább maradjunk annál, hogy Magyarország európai mércével annyira számít korruptnak, mint amennyire Kína egy távol-keleti összevetésben.

Európai barátaink

Szerbia 2016-ban állt 42 ponton, ahol mi most, azóta 36-ra esett vissza. A Transparency indoklása szerint az autoriter szerb kormány megnehezíti az átláthatóságot, a bíróságokat pedig foglyul ejtette a politika, ezért a politikusok és más közfeladatot ellátó emberek semmilyen szankcióval nem szembesülnek, ha visszaélnek a hatalmukkal.

Törökország is kapott már 42 pontot, még 2015-ben, azóta 34-re ment le. Az elmúlt nyolc éven kitartó munkával kiiktattak szinte minden szervezetet és törvényt, amely ellensúlyt képezhetne a kormányzati korrupcióval szemben, a korrupció elleni törvények gyengék és nagyon nem is erőltetik meg magukat, hogy legalább a meglévőket betartassák – indokol a TI. Konkrét példaként hozza fel a szervezet a tavaly téli földrengést arra, hogy a korrupció szó szerint életeket követelhet, hiszen lakóházak ezreit húzták fel úgy a veszélyzónában, hogy az építési szabályokat pénzért cserébe megkerülték.

Érdekes, de Kelet-Európából az egyik legkevésbé korrupt ország Belarusz – most 37 pontot szerzett, 2016 és 2021 között pedig 40-46 pontokon állt. Itt megint emlékeztetni kell, hogy az emberi jog megsértéseit ez a lista nem méri. És a Lukasenka-rezsim hosszú ideig legalább a korrupció környékén valamennyire rendet tartott (már persze más kelet-európai országokhoz mérve), oligarchákkal sincs úgy tele az ország, mint amennyire Ukrajna sokáig volt, de most már évek óta tart a lejtmenet a korrupcióban.

Bezzeg Oroszország csak 26 pontot szerzett, és az, hogy Európa legkorruptabb országának számít-e, egyedül azon múlik, hogy a még rosszabb Azerbajdzsánt melyik kontinenshez számítjuk. Ez még orosz szinten is minden idők legrosszabb eredménye. A TI elemzése szerint a kormány arra használja fel a túlhatalmát és az ország gazdasági erőforrásait, hogy az ellenzéket elnyomja, a bíróságokban az oroszok sem bíznak meg, és a korrupció átitatja az országot, sok más diktatúrával ellentétben ott nem is próbálkozik az elit a helyi kis korrupció büntetésével népszerűbbé válni.

A türkök

A Türk Tanács tagjai közül Magyarország a legtisztább – igazán kár, hogy csak megfigyelőként vagyunk ott jelen. Kazahsztán 39 pontja közép-ázsiai szinten még csak-csak vállalható, a törökök 34 pontja európai szinten szörnyű, Ázsiában elmegy, Üzbegisztán (amely leginkább az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központtal veteti észre magát az itthoni hírekben) 33 pontja is még felfele lóg ki, sőt, a kazah és az üzbég adat ott történelmi rekord. Kazahsztánban például a Nazarbajev-rendszer bukása után megpróbáltak fellépni a régi rezsim több korrupt tagja ellen is. Az üzbég kormány pedig a saját hatalmából ugyan nem enged, de elkezdte az eliten kívüli korrupciót csökkenteni.

A többiek viszont ázsiai összehasonlításban is katasztrofálisak: Kirgizisztán 26, Azerbajdzsán 23, a rajtunk kívül másik megfigyelőként működő Türkmenisztán pedig 18 pontot kapott. E három országról a TI azt írja, az autoriter rezsim meg sem próbálja gátolni a korrupciót a hatalom egyetlen szintjén sem.

Új barátunk, Csád

Orbán Gáspárnak lehet miről tárgyalnia Csádban: a közép-afrikai ország 20 pontot szerzett, ami még a régiójához képest sem jó. Egy Afrobarometer-felmérés szerint a környék gyakorlatilag minden országában általános az, hogy pénzért lehet csak bármilyen ügyet elintézni, a jogi rendszert a hatalom ellenfeleinek megbüntetésére használják. De még Afrikában sem lehetetlen felépíteni egy kevésbé korrupt rendszert, ezt bizonyítja Botswana 59 vagy Ruanda 53 pontja, de 1-1 ponttal többet szerzett Magyarországnál Ghána, Benin és Szenegál is. Csád ezt a szintet nem ugrotta meg.

Délnyugati nyitás egy tönkrement állammal

„Magyarország úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával, méghozzá gyorsan, az elsők között, hogy ebből hazánk minél többet profitálhasson" – mondta Szijjártó Péter tavaly novemberben venezuelai látogatásán. Venezuela mindössze 13 pontot szerzett, ezzel a világ második legkorruptabb országa Szíriával és Dél-Szudánnal holtversenyben, egyedül Szomáliánál áll jobban. Erről a listáról azért emelkedik ki Venezuela mégis, mert ott az elmúlt években nem volt háború, illetve mert legalább államiság van, a központi kormány képes hatalmat gyakorolni az állam egész területén (ahogy most már Szíriában is). A kormány és a bűnözők gyakorlatilag elfoglalták az államot, a bíróságok szinte teljes rendszere is az övék – magyarázza a TI az ottani rémes pontszámot.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.