A már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!

– üzente kedden délelőtt a Facebookon Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Lantos Csaba energiaügyi miniszternek.

Az energiaügyi miniszter augusztus utolsó hétvégéjén tartott kormányzati fesztiválon jelentette be, hogy jövő év január elsejétől átalakítják a már meglévő háztartási méretű napelemes kiserőművek elszámolási rendszerét, és aki éves szaldóban volt havi szaldóba kerül, az újonnan csatlakozók pedig bruttó elszámolásba.

Az éves szaldóelszámolás kivezetését és havi szaldóra átváltását számos kritika érte a felhasználók és az iparági szakértők részéről, főként amiatt, hogy a jelenlegi elektromosáram-díjakkal számolva fennáll a lehetősége, hogy jelentősen – bizonyos esetekben akár értelmezhetetlenül hosszúra is – növeli az ilyen beruházások megtérülési idejét. A döntést legélesebeben kritizáló Magyar Napelem Napkollektor Szövetség nyílt levelet fogalmazott és aláírásgyűjtés is indított:

Nyílt levelet írtak és aláírást gyűjtenek a magukat becsapva érző napelemesek

Az kérik az energiaügyi minisztertől, hogy aki eddig éves szaldó elszámolásban volt, ebben is maradhasson a 10 éves türelmi idő végéig. Sokan attól tartanak, hogy az elszámolási rendszer év végi átalakításával nem fog megtérülni a beruházásuk.

Az energiaügyi minisztérium sokat kritizált lépése több mint 200 ezer háztartást érintene, a fideszes frakcióvezető most azt írja, hogy

Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.

Kocsis Máté ugyan megpróbálja az európai unióra kenni az elszámolás menet közbeni átírását, ám az igazság az, hogy az erről szóló 2019/944 uniós irányelv csak azt írja elő, hogy a 2024. január 1. után a hálózatra csatlakozó rendszerek esetében kell elengedni a napelemek minél gyorsabb kezdeti elterjedésének elősegítését szolgáló rendkívül kedvező éves szaldót. Azt nem ők írták elő, hogy ezt az elszámolási rendszert azoktól is el kellene venni, akik korábban ezzel számolva szereltettek napelemeket otthonaik tetejére. Lengyelország például, amely tavaly tavasszal vezette ki az éves szaldót, 15 év türelmi időt adott azoknak, akik a kivezetés előtt állították munkába saját háztartási kiserőművüket. Nálunk tíz év türelmi időről volt szó, de azt már tavaly ősszel látni lehetett, hogy nem áll a kormányzat szándékában az éves szaldó megtartása.

A korábban láthatónál is jobban alávágnak a napelemeseknek

Lehet úgy értelmezni a szaldó elszámolás kivezetéséről szóló rendeletet, hogy kicsivel több mint egy év múlva minden háztartási naperőművesnek havi elszámolásra kell áttérnie, amivel megszűnik a hálózat szezonális energiatárolási funkciója, a rendszerek kiépítésének költségei pedig még lassabban térülhetnek meg.

De mi is a baj azzal, ha mindenkit havi szaldóra állítanának át?

Az éves szaldóban a tavaszi-nyári naposabb időszakban képes lehet annyi áramot betáplálni egy tetőre szerelt napelemes rendszer, amivel kompenzálja a késő őszi-téli-kora tavaszi kevésbé napos időszak termeléskiesését és a háztartás ilyenkor megnövekedett fogyasztását, az így megspórolt áramdíj révén pedig viszonylag gyorsan megtérülhet a beruházásra fordított összeg. A havi szaldóra áttéréssel ez kedvezőtlen irányba változhat – bár nem feltétlenül járna mindenki nagyon rosszul –, főként az olyan felhasználóknál romlana jelentősen a megtérülés ideje, akik alacsony hatásfokú, de olcsó elektromos fűtő berendezésekkel – elektromos kazánnal, infrafűtéssel, olajradiátorral – kombinálták napelemjeiket, illetve azoknál, akik az éves szaldó előnyeit kihasználva H tarifás mérő helyett a saját fogyasztásukhoz képest túlméretezett napelemes rendszert terveztetett be, és fizetett ki érte magasabb árat.

Még nem tudni, tényleg jön-e a havi szaldó a napelemes rendszereknél, de kiszámolták, hogy szinte mindegy

A ködös szabályozási környezet, a hálózati csatlakozási tilalom, és az éves szaldó elszámolás kivezetésére vonatkozó szándék miatt a megrendelők és a beruházók is várakozó állásponton vannak a lakossági napelemes piacon. A kedvezőtlen kormányzati politika miatt megnőttek a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak, de újabb számítások szerint még havi szaldós elszámolással is tíz év alatt megtérülhet egy átlagos rendszer.

A megtérülést a havi szaldó esetén leginkább a tetőkön megtermelt áram átvételi ára határozza meg, a jelenleg érvényes árakon történt kalkulációk két lehetséges megoldást vázolnak: a tavaly nyáron a rezsicsökkentés csökkentésekor bevezetett rezsicsökkentett fogyasztási határérték (évi ~2500 kWh, ami felett magasabb árat kell fizetni az elektromos energiáért) alatti árakkal számolva nem túl rózsás a helyzet: ebben az esetben valamivel öt forint feletti jön ki a kedvezményes kilowattóránkénti áramár – a körülbelül 36 forintos bruttó díjnak ugyanis a nagyobb, valamivel több mint 30 forintnyi részét a rendszerhasználati díj teszi ki, amit nem fog megtéríteni a szolgáltató, hiszen a hálózatot az áram vételezésekor és betáplálásakor is ugyanúgy használja a fogyasztó –, akkor jóval lassabban, vagy egyáltalán nem fognak megtérülni a háztartási méretű kiserőművek.

A másik eset, ha a rezsicsökkentési határ feletti árral számolunk – ez bruttó 70 forint minden kWh után, amiből körülbelül 40 forint a rendszerhasználati díj és 30 az áram díja. Ha a szolgáltató kifizeti ezt a körülbelül 30 forintos árat a betáplált áramért, az ugyan „kényelmetlenebb” lesz az éves szaldónál, viszont ha valamivel hosszabb távon is, de biztosan megtérül a befektetés.

Most akkor megéri-e egyáltalán napelemet telepíteni a háztetőnkre? A kormány szerint igen, elmagyarázzuk, miért

Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak.

A kormány nem először csinál hátraarcot napelemes ügyben. A piaci szereplők korábban is rendszeresen panaszkodtak arra, hogy az egymásnak gyakran gyökeresen ellentmondó politikával csak rángatják a piacot. Ilyen volt például a két éve indított ingyen napelemes pályázat, aminek szabályait és határidejét, sőt a támogatások elszámolási rendszerét is számtalanszor átírták, de ide sorolható az is, hogy amikor tavaly nyáron az energiaválság hatására lecsökkentett rezsicsökkentés nyomán rendkívül felfutott a háztartási napelemek telepítése, október végén azzal nyomtak rá satuféket, hogy gyakorlatilag letiltották az új jelentkezők számára a hálózati csatlakozást arra hivatkozva, hogy a túl sok új időjárásfüggő termelőt nem bírja a rendszer.

Kirántotta a szőnyeget a kormány azok alól, akik napelemes spórolásban reménykedtek

Aki eddig nem adott be hivatalos igényt, hogy napelemet telepítene, és csatlakozna vele a hálózatra, ezután jóval drágábban oldhatja meg a fejlesztést, ha nem éppen akkor mos, világít vagy fűt, amikor süt a nap. Felfüggesztik ugyanis a hálózatra csatlakozás lehetőségét, és mindenkinek magának kell megoldania az áram tárolását.