Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Ukrajnából érkező menekülteket segítő civilek gyűltek össze, hogy elmondják, hogyan próbálnak segíteni most, amikor véget ért a kezdeti lendület, és már látszik, hogy nem csak pár hétre kell lakást, ellátást, és jó esetben munkát találni az ukránoknak.
Amikor tavaly februárban megkezdődött az orosz-ukrán háború, a magyar civil szervezetek már az első hétvégén ott voltak az ukrán határon. A Habitat for Humanity és az Utcáról Lakásba Egyesület tavaly február-márciusban kezdett közösen dolgozni azon, hogy az Ukrajnából érkező menekültek lakáshoz jussanak. Azóta még több civil szervezet kapcsolódott be a menekülteket hosszabb távon is segítő munkába, az ő képviselőik beszéltek most a Habitat rendezvényén az elmúlt nagyjából ötszáz nap tapasztalatairól és a tervekről.
Az első hetekben sokan kínáltak fel lakást, utána viszont ez a lelkesedés alábbhagyott. A tavalyi tavasz végén már nem nagyon volt hírértéke annak, hogy jönnek a menekültek, nyárra pedig szinte már semmilyen felajánlás nem érkezett – mondta el Hoffer Erik, a Habitat Ukrajna-projektjének koordinátora.
Első próbálkozásképp albérleteket próbáltak ekkor keresni a Habitat munkatársai, de a tavalyi tavasz végén már sok lakáskiadó idegenkedett attól, hogy ukrán menekülteknek adja ki a lakását hosszabb távra. Az viszont jó ötletnek bizonyult, hogy a már megérkezett menekültek lakásbérlését támogassák a civilek, erre tudtak is támogatást szerezni, és az őket befogadó lakáskiadók is elfogadták ezt a programot. A Habitat úgy döntött, hogy 100 család segítségét tudja vállalni, idén márciustól pedig az Utcáról Lakásba Egyesület viszi ezt a programot, most már 115 családot segítenek. Eddig 52 millió forint értékű tárgyi adomány és nagyjából 84 millió forintnyi felújításra vagy lakhatásra adott támogatás érkezett be.
Krivácsy Balázs az Utcáról Lakásba Egyesülettől azt tette hozzá mindehhez: az albérletek támogatása mellett szociális munkával és közösségszervezéssel segítenek.
Esetenként konkrét életmentésről volt szó – emlékezett vissza Németné Horvát Beáta, a Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet elnöke. Ez a szervezet Magyarországon a fogyatékkal élőket segíti, így aztán amikor az ukrán menekültek elkezdtek érkezni, közülük is olyanokkal kellett foglalkozniuk, akiknek elhagyni a hazájukat egy háború miatt még az átlagembernél is nagyobb krízist jelentett. Olyan embereknek kellett segíteni, akik Ukrajnában metróaluljárókban várták, hogy valahonnan megszerezhessék a gyógyszerüket, ukrajnai szervezetekkel együttműködve őket hozták át Magyarországra, majd látták el itt.
Amikor el akartunk menni négy emberért, akkor rögtön tizennyolcan akartak jönni
– emlékezett vissza a kezdetre, amikor egy héttel a háború kitörése után két sérült gyerek és a két anya támogatásával megindult a programjuk. Volt, akit agyba épített stimulátorral látnak el, ezt kellett karbantartani Magyarországon, ukrán engedélyű gyógyszerek itteni megfelelőjét kellett megkeresni, és a legkisebb gyerekeknek korai fejlesztést biztosítani – mondta.
A háború egy csütörtöki napon tört ki, szombaton már meg is érkeztek az első lakók a fővárosi hajléktalanellátó intézményekbe – mondta Zakar Gergely a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeitől. Az ellátóhelyeken azóta nagyjából ezer ember fordult meg. Ez a szervezet hajléktalanokat segít, most az volt az újdonság, hogy olyan embereknek kellett támogatást adniuk, akik nem hajléktalanok voltak, hanem a hazájukat elhagyva volt szükségük lakhelyre.
Épp kijöttek a szociális dolgozók a Covid alatti extrém helyzetből, máris jött a háború, most már nagyon stresszes és leterhelt mindenki, nagyon várnak már arra, hogy legyen egy kiszámítható év
– tette hozzá. Juhász Eszter, a BMSZKI munkatársa pedig azt elevenítette fel: nagyon hamar kiderült, hogy a menekült családok hiába kapnak ételt a fővárostól, nagyon jólesne nekik, ha saját maguk is tudnának főzni. Első körben nem találtak donort a konyhára, pénz pedig nem volt rá, végül a Habitat segítségével sikerült létrehozni ezt, idén januárban tudták végül megnyitni, azóta is folyamatosan 100 százalékos kihasználtsággal üzemel.
A cél az, hogy minél hamarabb kikerüljenek ezek az emberek a rendszerből, mert sikerült lakhatást találniuk – erről beszélt Acsai Balázs is a Kalunba Szociális Szolgáltatótól.
És hogy hol van mindebben a civilek mellett az állam? Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója arról is beszélt: nem nagyon látják sem azt, hogy mik a kormányzat céljai ebben az ügyben, sem azt, hogy milyen állami források vannak erre, illetve hogy ha van is pénz, hogyan lehet ahhoz hozzájutni.
A korábbi években a magyar állam szisztematikusan építette le a menekültellátás minden elemét, úgyhogy nem elég, hogy váratlan helyzetben kellett helytállni, még a kiinduló állapot is rossz volt – mondta el a projekt értékelésére felkért Periféria Központtól Pósfai Zsuzsanna. Fontosnak értékelte, hogy a lakás mellett háztartási gépeket is biztosítottak a civilek sokaknak, viszont most már a karbantartás ad pluszfeladatokat, sok az adminisztrációs és kommunikációs hiányosság, és az általános kapacitáshiány miatt az is problémát okoz, hogy nincs hosszú távú, kiszámítható forrás.
Nyitóképünkön építkezési terület az Utcáról Lakásba Egyesület Mobilház-programja keretében épülő otthonnál a főváros a XXIII. kerületében. Képünk illusztráció. Fotó: MTI / Balogh Zoltán
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
