1. Megemelt kamatadó

A legnagyobb felhördülést okozó változás a megtakarításokat érinti: július elsejétől a legtöbb betét, befektetés esetében a kamatra terhelt, 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, ami 13 százalék, vagyis a hozamok adóterhe majdnem megduplázódik.

A szokásos módon, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül egy éjszakai rendeletben közölt intézkedés alól kevés a kivétel, az egyik ilyen az állampapír – a kormány egy pillanatig nem csinált titkot abból, hogy a célja nem a bevételszerzés, hanem az, hogy a lakossági megtakarításokat az állampapírok felé terelje.

Podcastunkban a célokról és a lehetséges következményekről beszélgettünk a Bankmonitor szakértőjével, egy másik cikkünkben olyan tévhiteket oszlattunk el, mint hogy a biztosítások után is fizetni kell majd szochót, és azt is kiszámoltuk, mennyit bukunk majd.

A rendelet egyébként nem csak a lakosságot érinti közvetlenül, de azokat a pénzintézeteket is, amelyek a lakosság valamilyen megtakarítását kezelik. Számukra például azt írják elő, hogy a befektetések egy meghatározott részét államkötvénybe kell helyezniük.

A kamatadó növelése is jelzi, milyen nagy lehet a baj a magyar gazdaságban

Átvette az irányítást a kormány a megtakarítások felett, hogy uniós támogatások nélkül is fedezni tudja a korrupciós vagyonok gyarapításának és a választási osztogatásnak az árát.

2. Olcsóbb alap bankszámla

Az MNB egyik sokszor emlegetett bírálata az a hazai bankokkal szemben, hogy drágán kínálják szolgáltatásaikat. Még az elvileg legolcsóbb szolgáltatás sem igazán vált be: az alapszámla havi díja a minimálbér másfél százaléka volt, ami 3000 forintot jelentett. Ez változik július elsejétől, amikor a bankok kötelesek ezer forintért is kínálni számlacsomagot. Az más kérdés, hogy ingyenes csomag eddig is volt, így nem biztos, hogy annyira népszerű lesz az új lehetőség, amelyben egyébként a következőket kell biztosítani:

• havonta két alkalommal, összesen 150 000 forint összegű készpénzfelvételt bármelyik hazai forint ATM-ből;
• egy alkalommal (maximum 50 ezer forint összegű) díjmentes készpénzfelvételt saját bankfiókban;
• valamint havi négy darab rendszeres átutalási megbízást összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben.

A fapados számla esetében azonban megkötések is vannak: a számlának egyetlen tulajdonosa lehet, ez a személy pedig nem rendelkezhet másik folyószámlával, valamint a számlához hitelkeret sem kapcsolódhat.

3. Szigorodó adósságfékszabály

Ugyancsak a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődik a hitelfelvétel szigorítása. Az adósságfékszabályok módosításávalugyanis az eddig 500 ezer forintos határ 600 ezer forintra módosul, az ez alatti (egyedül vagy adóstárssal együtt számolt) jövedelem esetében a felvett hitelek összege nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát. 600 ezer forint fölött 60 százalék is lehetséges.

Egy másik összeghatár is módosul: az adósságfék-szabály eddig a 300 ezer forint alatti kölcsönösszegre nem vonatkozott, ez a határ most 450 ezer forintra módosul.

4. Cashback

Július elsejétől nem csak az automatákból, de a bolti kasszákból is felvehetünk készpénzt bankkártyával. A cashbacknél bankkártyás fizetés esetén a pénztáros annyival nagyobb összeget üt majd be a bankkártyaterminálba, amennyi készpénzt felvenne a vásárló, a különbözetet pedig a pénztárgépből fizeti majd ki. A lehetőséggel havonta legfeljebb negyvenezer forintot vehetünk fel ingyenesen, a további felvétel ugyanúgy – és várhatóan ugyanannyi – többletköltséggel jár majd, mint az ATM-es tranzakciók.

A cashback olyan helyeken, például kistelepüléseken lehet fontos, ahol nincs ATM, ám – mint arra cikkünkben is felhívtuk a figyelmet – épp ezek azok a helyek, ahol a boltokban sincs annyi felesleges készpénz, hogy teljesíteni tudják a kérésünket.

Jó ötletnek tűnik a bolti készpénzfelvétel, de épp ott nem segít majd igazán, ahol a legjobban kellene

Hamarosan havi negyvenezer forintig bolti pénztárakban is felvehetünk készpénzt, ha a bolt is úgy akarja. A falusi boltok valószínűleg nem fogják, mert ehhez nem lesz elegendő készpénzük a kasszában.

5. Dráguló diákhitel, ingyenes diákhitelszámla

4,99 százalékról 7,99 százalékra nő a szabad felhasználású diákhitel kamata. A drágulás jelentős, ám a kamat még mindig jóval alatta marad a piaci költégeknek. Az állami korlátozás nélkül a becslések szerint akár tíz százalék fölé is emelkedhetne a diákhitel 2022 nyaráig még 1,99 százalékos kamata.

Kedvezményt jelent ugyanakkor az, hogy a diákhitel folyószámlát csak az arra jogosult bankoknál lehet nyitni, méghozzá gyakorlatilag ingyenesen. Az állami tenderen nyertes négy bank, az OTP, az MBH, az Erste és a Gránit díjmentesen köteles biztosítani a diákhiteleseknek a havi számlavezetést, az elektronikus szolgáltatások felületének használatát, a havi bankszámlakivonatot és a kapcsolódó bankkártya használatát.

6. Blokkolt online szerencsejáték

Július elsejétől blokkolják a magyarországi bankok az online szerencsejátékokkal kapcsolatos pénzforgalmat. A korlátozás a ki- és a befizetésekre is vonatkozik, tehát mostantól számos szerencsejátékkal kapcsolatos fogadást sem lehet kötni és nyereményt sem lehet felvenni.

A szabálymódosítás alapvetően az illegális szerencsejátékokat igyekszik kiszűrni, arról pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának weboldalán lehet tájékozódni, mely oldalak esetében van továbbra is lehetőség az internetes fogadásra, és mely oldalakat blokkolt a hatóság.

MTI / Mohai Balázs

7. Áramárplafon

A lakossági rezsicsökkentés után jön a vállalkozásokat érintő áramárplafon: az intézkedéssel az állam ötezer vállalkozás fix árú áramszerződésébe nyúl bele, és az árat megawattonként 200 euróban maximálja. Erre azok jogosultak, akiknek a főtevékenysége egyezik a vonatkozó miniszteri rendeletben rögzített TEAOR számokkal. Az érintett energiakereskedőket 100 százalékban kompenzálják, amire – mint az korábban is elhangzott – 40 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.

Iparági szövetségek korábban pozitívan értékelték a lépést, de jelezték, kevesen kerültek be a körbe, és a megsegített ágazatokat is túl szűkre szabta a kormány, ráadásul nem azt a szektort segítik, amelynek nagyobb a hazai beágyazottsága.

8. Árfigyelő

Elindult a GVH Árfigyelő oldala. A kormány által az infláció elleni harc egyik csodafegyverének szánt internetes árkeresőlényege az, hogy 62 termék esetében a láncok kötelesek feltüntetni az adatbázisban legolcsóbb terméküket – természetesen annak árával együtt.

Az itt elérhető adatbázisban hat áruházlánc termékeit lehet megtalálni képpel, árral, illetve az üzletek elérhetőségével együtt, termékcsoportokra bontva. A kereskedelmi márkás, több üzletláncnál is elérhető élelmiszereknél pedig csoportosítva is megtalálhatjuk, vagyis egy terméknél látszik, hol mennyiért kapható.

Hogy ez mennyire töri majd le az inflációt, azzal kapcsolatban vannak kétségeink, mindenesetre hasznos segítség lehet annak, aki lusta átböngészni a láncok ajánlatait.

Aki persze még erre is lusta, annak ajánljuk a hvg.hu havi bevásárlókosarát:

Ügyesen ült fel a kormány az akciós vonatra - ez a hvg.hu júniusi bevásárlókosara

Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?

9. Átalakuló vonatjegyek

Szombattól megszűnnek az IC-pótjegyek és a gyorsvonati pótjegyek a MÁV-START és a GYSEV járatain, az országbérletek pedig felhasználhatók lesznek az IC- vagy más helyjegyköteles vonatok másodosztályán történő utazáshoz. Az utazás napján drágul az IC-helyjegy, a nem IC-minőségű kocsikból álló, de helyjegyköteles vonatokon, illetve vonatrészeken egységesen 300 forintra módosul a helyjegy ára.

Az országbérlettel rendelkezők – a megfelelő helyjegy megváltásával – utazhatnak az IC- vagy más helyjegyköteles vonatok másodosztályán. A vármegyebérlet viszont továbbra sem lesz érvényes a helyjegyköteles vonatokon.

Módosul a kilométeralapú menetjegyek díjszabása is, és átalakulnak a nemrég bevezetett okosjegyek is. A legfontosabb változás, hogy az okosjegy csak elővételben lesz megváltható, az utazás napján már nem. Ezzel egyidejűleg változik az okosjegy visszaválthatósága is, vagyis az érvényesség kezdete előtt legkésőbb 12 órával váltható vissza. Az automatás vásárlásoknál pedig megszűnik az eddigi 5 százalékos kedvezmény, a digitális felületeken keresztül váltott jegyeknél 10 százalék helyett 5 százalék lesz ezentúl.

Az összes változásról ebben a cikkben olvashat:

Szombattól megszűnnek az IC- és a gyorsvonati pótjegyek

Július 1-jétől egyéb fontos változások is életbe lépnek a jegyárak, illetve a bérletek hatályát illetően.

10. Új hulladékkezelés

A legnagyobb, elsősorban a cégeket érintő változás a hulladékkezelés átalakítása. A szolgáltatást mostantól koncesszióban a Mol leányvállalata végzi majd, ezzel együtt pedig az eddig egyfajta adóként felmerülő költségek valódi szolgáltatási díjjá alakulnak át. Ez feltételezések szerint magasabb árakat is hozhat majd a költségnövekedés miatt. A bonyolult rendszerrel kapcsolatos változásokat ebben a cikkben foglaltuk össze:

Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül?

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében - sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt.