Gazdaság hvg.hu 2023. március. 20. 14:00

Fülke a Credit Suisse összeomlásáról: Mi történik a bankokkal? Újra 2008-at írunk?

Mit jelent nekünk az, hogy egy amerikai meg egy svájci bank összeomlik? Miért figyelte a világ rémülten a Credit Suisse agóniáját? Egyáltalán hogyan történhetett meg ilyesmi egy stabil óriásbanknál? És miért nem lehet egyszerűen hagyni bedőlni? A Fülke adásában Nagy Iván László Gyükeri Mercédesszel és Sztojcsev Ivánnal beszélgetett.

Magyarországon leginkább a forint gyengülése volt a tünete annak a bankmentésnek, amely vasárnap este zajlott le Svájcban, és amelynek a keretében az UBS megvásárolta versenytársát, a bajba került Credit Suisse-t. A világban több más területen is érezhető a feszültség: a banki részvények esnek, az olajárak szintén – nehéz azonban kibogozni, mi az ok és mi a következmény, hiszen a Credit Suisse – bár az elmúlt éve botrányokkal volt teli – stabil banknak számított, mentése pedig példásan gyorsan zajlott, amitől a döntéshozók azt remélik, hogy sikerül megakadályozni egy járványszerű bankcsődsorozatot.

Jól látszik azonban az is: elég egy szikra a bankszektorban ahhoz, hogy tűzzé váljon a gazdaságban, egy ilyen bankcsőd ugyanis tovább erodálja a bizalmat, még erősebben hívja fel a figyelmet arra, hogy nincs minden rendben a gazdaságban.

Podcast adásunkban Gyükeri Mercédesszel és Sztojcsev Ivánnal, a hvg.hu gazdasági rovatának újságíróival beszélgettünk arról, mennyire fenyeget robbanással a helyzet, mennyire kell aggódnunk a befektetéseinkért, megismétlődhet-e 2008, amikor az amerikai pénzügyi sokk fájdalmas, évekig ható válság kezdetének bizonyult.

  • 1:00: Mi történt Svájcban? Mit jelent, hogy bajba jutott a Credit Suisse, miért kellett kimentenie az államnak és a rivális UBS-nek közösen?
  • 2:40: Miért hétvégén mentették meg a Credit Suisse-t, illetve korábban a Silicon Valley Banket?
  • 2:52: Mi történt a Silicon Valley Bankkel, miben különbözik az ottani probléma a svájcitól?
  • 5:02: Van közvetlen összefüggés a két történet között?
  • 5:44: Milyen az, amikor egyszerre magas az infláció, a kamatok, és lóg a recesszió veszélye? Miben hasonlít az országúti kerékpározáshoz?
  • 6:54: Miért fontos nekünk, Magyarországon, hogy mi történik egy amerikai vagy svájci bankkal?
  • 8:20: Akkor ez 2008 újratöltve? Hogyan indult akkor a válság, mennyiben hasonlítható össze a mostani helyzettel?
  • 9:40: A Nobel-díjas megoldás.
  • 11:42: Mi változott az elmúlt 15 évben? Örülünk?
  • 14:48: Hogyan tud ez a bankválság, bankpánik begyűrűzni Magyarországra? Lesz, bank, amelyik bedől, vagy csak a forintárfolyamon fogjuk érezni?
  • 17:13: Szegény, kicsi forintot megint üti-veri a nagyvilág.
  • 19:30: Miért baj ilyenkor, hogy senki nem bízik Magyarországban? (És pláne nem a befektetők)
  • 20:53: Csak a forintot üti igazán a mostani válság (is).
  • 21:24: Itt az idő kifosztani az ATM-eket és kimenteni a pénzünket? (Spoiler: nem)
  • 22:30: Vannak még gyenge láncszemek, akiket előre menekülve érdemes kimenteni, vagy csak összeszorított fogakkal várjuk a fejleményeket?
  • 26:12: Recesszió kontra gazdaságpörgetés: döntetlen, de mindenki veszít.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.