Gazdaság Sztojcsev Iván 2023. március. 08. 09:50

A brikett 86, a tojás 79, a vaj 75 százalékot drágult, 140 termék közül egy lett olcsóbb – részletesen mutatjuk, hogyan jött ki a 25,4 százalékos infláció

Sztojcsev Iván
Szerzőnk Sztojcsev Iván

25,4 százalékos volt az infláció idén februárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoport árának változása alapján kalkulálja ki az inflációt, ebből a 140-ből 139-nek az ára nőtt vagy stagnált az elmúlt egy évben.

Minimálisan csökkent, de még így is nagyon magas, 25,4 százalékos az infláció. Persze ezen belül volt sok olyan áru, amelynek az ára 50-80 százalékkal szállt el, és olyan is, amelyé csak 5-20 százalékkal. A KSH részletesen is kiadta, a különböző termékek ára hogyan változott, ezt a felsorolást néztük végig.

A 140 termékcsoport közül, amelyből az inflációt kiszámolják, 17 olyan volt februárban, amelynek az ára több, mint másfélszeresére nőtt az elmúlt egy évben. Ezek közül a legdurvábban dráguló hónapok óta a tankönyv (persze annyi tankönyvet tettek ingyenessé mostanra, hogy a megmaradt kevés kivétel árának változása látszik ezen a számon). A többi 16 közül 11 élelmiszer, négy pedig a rezsi valamelyik része, és még az állateledelek kerültek fel erre a listára.

Az energiahordozóknál külön látványos, hogy nemcsak a vezetékes gáz ára szállt el a rezsicsökkentés elengedése után, hanem a helyettesítő termékeké is: a brikett és a koksz a második legnagyobbat dráguló termékkör volt, de a tűzifa és a vezetékes mellett a palackos gáz ára is több, mint a másfélszeresére ugrott egy év alatt.

A lista következő részén azok a termékek szerepelnek, amelyek a 25,4 százalékos átlag fölött drágultak, de azért legalább nem másfélszeresre. Egy élelmiszerbolt szinte teljes kínálata itt és a még ennél is jobban drágulók között található, egymás után sorakoznak a felsorolásban az ételek és italok – és mivel ennyiféle élelmiszer ára lőtt ki, még csak a helyettesítő termékekhez sem nagyon lehet menekülni, bármilyen legyen az ember ízlése, szinte csak olyat talál a kedvencei között, ami nagyon megdrágult.

A listának ezen a részén van a háztartási energiából a szén és az elektromos áram, ezeknek az ára legalább nem annyira drágult, mint a gázé vagy tűzifáé. Ide került 30,3 százalékos áremelkedéssel a benzin és a gázolaj is – nyilván a tavaly ilyenkori 480 forintos nyomott ár volt irreálisan alacsony, ahhoz képest most látjuk a nagy drágulást. De a 25 százalék fölötti tartományban jelennek meg néhány más termékcsoport legdrágábbjai közül a lakásfelújítás eszközei és a háztartási gépek javítása is.

Ha ennyi minden drágul több, mint negyedével, akkor hogyhogy „csak” 25,4 százalékos az infláció – tehetik fel sokan joggal a kérdést. Egész hosszan lehet sorolni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeknek az ára két számjegyű emelkedést mutatott, de 25 százalék alattit, ezek tehát bármennyire nagyot drágultak, már lejjebb húzzák az inflációt. A listának ezen a részén nagyon sok tartós termék áll, valamint a legnagyobbat dráguló szolgáltatások. Ezeknél nagyjából az ezredforduló óta évi legfeljebb pár százalékos áremelkedéshez szoktunk hozzá, az tehát, hogy most 10-24 százalékos a drágulás, egészen drámainak számít, hiába viszi lejjebb az átlagot.

Ez egyébként részben válasz is arra, hogy miért érezhetjük sokszor még a hivatalos számnál is nagyobbnak a drágulást: ha valaki megvesz egy hűtőt, és egy hónapban tízszer vásárol kenyeret, akkor hiába költ sokkal több pénzt a hűtőre, a kenyér drágulását fogja fontosabbnak érezni, mert azzal szembesül többször. Márpedig az átlag alatti drágulás mutató termékek listája tele van olyan árukkal, amelyeket nem gyakran vásárolunk, hanem egyszer fizetünk értük sokat – mint egy hűtő, egy autó vagy egy légkondi.

És végül azok a termékek, amelyeknél már most megvalósult a kormány év végére kitűzött célja, és 10 százalék alatti lett a drágulás. Itt nagyrészt ruhák vannak a listán, valamint elektronikai termékek, néhány olcsóbb szolgáltatás, de a használt autók is ide kerültek. És persze néhány árstopos élelmiszer – ezeknél azért nem nulla az árváltozás, mert amikor a KSH azt mondja például, hogy liszt, akkor nem csak a rögzített árú finomliszt árának változását nézi, hanem egyben minden lisztét.

Öt olyan áru van, amelynek az ára épp ugyanannyi, mint egy éve: a hatósági árasok közül a távhő, a szemétszállítás, a vízdíj, valamint a csatornadíj, illetve a munkahelyre, iskolába történő szervezett utazás. És maradt egyetlenegy olyan termék, amely mindössze 0,1 százalékkal, de még olcsóbb is lett, mint 2022 februárjában volt:

a tévékészülék.

Ez 0,589 százalékos súllyal számít bele az inflációba, vagyis még csak elhanyagolhatónak sem mondható. Szóval ha valaki most tervez sokat költeni tévévásárlásra, annak nagyon jó hírekkel szolgálhattunk a friss inflációs adatok között, már csak enni és fűteni nem kellene.

Azt, hogy a 140 termékcsoport még részletesebben mikből áll, hogyan súlyoznak, és mi minden változott a 2023-as számításban 2022-höz képest, itt mutattuk be részletesen:

Az e-roller és a Pepsi mostantól beleszámít az inflációba, a DVD és a butatelefon nem

A KSH minden év elején változtat egy kicsit az infláció kiszámításának részletein, hogy alkalmazkodjanak a vásárlási szokások változásához. Mostantól például nem számít a hifitorony, a női kosztüm vagy épp a Budapest-Róma repülőút, bekerült viszont az infláció összetevői közé a joghurtital, az orchidea és az e-roller is.

A HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral pedig mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő saját inflációja mekkora.

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.