Gazdaság hvg.hu 2023. február. 19. 08:45

Eddig felemásra sikeredett a külföldi érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák megszorongatása

Az Oroszországgal szembeni pénzügyi megtorlás egyesítette Európát és szövetségeseit, de egyben felszínre hozta nézeteltéréseiket is – írja elemzésében a brit The Guardian. A lap azt nézte meg, mennyire voltak sikeresek azok az intézkedések, amelynek révén szankciós listára kerültek Putyin oligarchái.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

A háború előtt Nagy-Britanniát gyakorlatilag „megszállta” az orosz oligarcháktól származó nagytőke. Ahogy arra a The Guardian cikke is emlékeztet, két évtizeden át Moszkva aranya áramlott a brit ingatlanpiacra, a magániskolákba, a futballklubokba. Az orosz ipart Londonban tőkésítették fel, vállalatok tucatjait vezették be a tőzsdére. Az orosz pénz bekerült a politikába is: egy volt orosz pénzügyminiszter felesége annyit adott a konzervatívoknak, hogy a brit történelem legnagyobb női politikai adományozójaként tartják számon.

A háború kitörése után a brit vezetés azt állította, ennek véget vet, és leszámol az orosz oligarchákkal – legalábbis a pénzügyi területen. A lap szerint az életmódra gyakorolt hatása a szankcióknak „nagyon is valós”. Az utazási tilalmak azt jelentik, hogy a karibi jachtos nyaralások, a drága síutak és az európai fővárosok közötti magánrepülések többé nem lehetségesek. A befektetések és a pénzmozgások szabadságát korlátozták. Több mint 35, az orosz államhoz vagy a feketelistán szereplő oligarchákhoz kötődő vállalat részvényeit függesztették fel Londonban.

Orosz oligarcha családtagjai az Instagramon
Maria Pevchikh / Twitter

A szankciók végrehajtása azonban a cikk szerint nem volt egységes. Három nagy tényező korlátozza a hatékonyságukat: az offshore-titoktartás, a nemzeti szabályozási különbségek, valamint a nyugati szankcióövezeten kívüli joghatóságok, például Törökország és az Egyesült Arab Emírségek által kínált menedék. Amint arról a The Guardian tavaly beszámolt, nem minden ingatlanra vonatkozik a vagyonbefagyasztás. A Roman Abramovics által vásárolt 150 millió fontos egyik ingatlannak a tulajdonosa ismeretlen, egy Cipruson bejegyzett cég mögött rejtőzik.

Míg maguk az oligarchák feketelistára kerültek, családtagjaik sok esetben nem. Továbbra is élhetnek az Egyesült Királyságban, birtokolhatnak ingatlant, költhetnek pénzt.

A szabályozás még az EU-n belül is nagyon eltérő – írja a lap. Bár minden tagállam aláírta ugyanazt a szankciós listát, a végrehajtás nem központosított, ami eltérő megközelítésekhez vezethet. A legtöbb országban engedélyezési rendszert alkalmaznak – a bankoknak, ügyvédeknek vagy ingatlanügynököknek engedélyt kell kérniük, mielőtt szankcionált személyek számára tranzakciókat hajtanak végre.

Ráadásul új menedékhelye lett az oroszoknak: Dubaj. A háború óta orosz tőke áramlott az emírségbe, és a helyi ingatlanügynökök szerint az oroszok alkotják a nem ott élő ingatlanvásárlók legnagyobb csoportját.

Törökország, amely Ukrajnával kapcsolatban semleges álláspontot foglalt el, megnyitotta kikötőit a szuperjachtok előtt. A hírek szerint Abramovics tavaly nyáron négy hajóját is ott helyezte el, amelyek közül több a Port Azure kikötőjében horgonyzott, amely az ország első, kizárólag megayachtokra szakosodott törökországi kikötőjeként hirdeti magát.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.