Az egy éve tartó háború dacára két nagy nemzetközi bank, az osztrák Raiffeisen és az olasz UniCredit továbbra sem vonult ki Oroszországból, ám az orosz kormány legfrissebb ötlete a pénzintézetek befektetőit is aggodalommal tölthette el.
Az orosz kormányzat úgy döntött, hogy hitelfizetési moratóriumot kényszerít a bankokra az Ukrajnában harcoló orosz katonák számára, sőt, a meglehetősen furcsa rendelkezésben az is szerepel, hogy amennyiben a hitellel rendelkező katona a harcokban elesne, vagy megnyomordna, akkor a tartozását a banknak el kell engednie – derül ki a Reuters elemzéséből.
A minden szempontból unortodox hitelrendezési terv még szeptemberben ment át az orosz törvényhozáson, akkor a Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin így nyilatkozott róla: „A katonák és a tisztek országunk biztonságát szolgálják, kötelességünk hát gondjukat viselni”. A lépés nem csak az ukrán jegybank tiltakozását váltotta ki, mely intézet egyúttal azt is bejelentette, hogy azzal a kéréssel fordult a Raiffeisen és más bankokhoz, hogy fejezzék be oroszországi működésüket, de aggodalommal töltötte el az érintett pénzintézetek befektetőit is.
A Raiffeisen és az UniCredit az orosz pénzügyi rendszer régi bútordarabjainak számít, ráadásul az orosz jegybank azon listáján, amely a 13 „rendszerszintű fontossággal bíró hitelintézetet” sorolja fel, ők ketten az egyedüli külföldi szereplők. Ezen utóbbi önmagában is aláhúzza jelentőségüket a nyugati szankciókkal birkózó orosz gazdaság szempontjából.
„A vállalatoknak nagyon óvatosaknak kellene lenniük” – idézi a portál Kiran Azizt, a KLP norvég nyugdíjalap képviselőjét, aki szerint a bankokat több módon is rá lehet kényszeríteni a háború finanszírozására. A KLP Raiffeisen és UniCredit részvényekkel is rendelkezik.
A bankokkal szemben támasztott azon elvárás, hogy biztosítsanak moratóriumot a katonáknak, rávilágít annak veszélyeire, amikor egy cég olyan körülmények között működik, amikor belekényszeríthetik bizonyos tettekbe, amik ellentétesek az általa vallott értékekkel – mondta Eric Christian Pederson, a 320 milliárd eurós vagyon fölött diszponáló Nordea eszközkezelő képviselője. Az UniCredit részvényekkel rendelkező vállalat képviseletében Pederson kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadást követően helyesnek érzik, ha egy cég kivonul Oroszországból.
A részleges mozgósítás elrendelése és a tavalyi év vége között az orosz pénzintézetek mintegy 167 600 kölcsönt folyósítottak a haderő alkalmazottai számára, összesen nagyjából 800 millió euró értékben. A Raiffeisen szerint a kormányzat által kivetett hitelmoratórium alá a kölcsöneik mindössze 0,2 százaléka tartozik, miközben a pénzintézet 9 milliárd eurós hitelkintlevőséggel rendelkezik Oroszországban.
Az UniCredit nem volt hajlandó elárulni, hogy a kintlevőségeinek mekkora részét érintik a változások, bár azt elmondta, hogy az oroszországi érdekeltségeik inkább cégekhez, mint magánszemélyekhez fűződnek.
Akárhogy is döntsenek a közeljövőben a bankok, Moszkva igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozásukat. Vlagyimir Putyin nem rég írt alá egy rendeletet, ami megtiltja a „barátságtalan” országokból származó befektetőknek, hogy eladják a bankrészvényeiket, ha csak ezt nem engedélyezi nekik személyesen az orosz elnök.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.