74 milliárd forintos beruházás-sorozattal fejleszti hálózatát a következő három évben az E.ON, hogy az alkalmas legyen a minél nagyobb léptékben növekedő megújuló-energiás termelőkapacitások befogadására – jelentette be Katona Ádám, a cég vezérigazgató-helyettese csütörtökön.

A beruházásra szánt összeg 50 százalékát – 37 milliárd forintot – saját erőből fedezik, másik felét pedig uniós forrásból, az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF), által biztosított majdani vissza nem térítendő támogatásból, amelyet előfinanszíroz a magyar állam.

Katona Ádám szerint a 2026-ig zajló beruházások összesen 15 ezer – a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatot, valamit két (a kelenföldi és Tolna megyei) alállomást egyaránt magában foglaló – fejlesztési projektből állnak.

Ezzel összesen 726 megawattnyi megújulóenergia-termelési többletkapacitást lehet majd csatlakoztatni a cég ellátási területén, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyékben.

A vezérigazgató-helyettes emlékeztetett, hogy a jelentős fejlesztésre azért van szükség, mert az elmúlt évben a várakozásokat – és az azokhoz szabott fejlesztési terveket – messze meghaladó mértékben növekedett a hálózatra csatlakoztatott megújuló – napelemes – energiatermelési kapacitás.

Reviczky Zsolt

A bővülés mértékét azzal érzékeltette Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, hogy emlékeztetett, az állam eredetileg 2030-ra várt 6000 megawattnyi megújuló termelőkapacitást itthon, de ez az érték már tavaly elérte a 4000 MW-ot, ami a duplája a Paksi Atomerőmű kapacitásának.

Ahhoz, hogy a hálózat kezelni tudja a megújulók időjárásfüggő kapacitásait, jelentős fejlesztésekre van szükség – tette hozzá az államtitkár. Megjegyezte: más, hasonló projekteket is szeretne támogatni a kormány az uniós pénzből. Eddig 163 milliárd forint értékben hagytak jóvá ehhez hasonló fejlesztéseket, és az 50 százalékos EU-támogatással összesen

plusz 3000 megawattnyi megújuló – elsősorban napelemes – kapacitás hálózathoz csatlakozása válik lehetővé.

A bővülés gyors üteméről Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal hálózatokért felelős elnökhelyettese is beszélt: tavaly rekord mértékben, 1052 MW-tal nőttek az újonnan csatlakozott megújuló termelőkapacitások. A bővülés annyira váratlan volt, hogy a korábbi öt év során tapasztalt növekedési ütem alapján a nagyfeszültségű hálózat fejlesztésére tavaly tervezett 300 milliárd forintnyi beruházásnak most már a kétszeresével kell számolniuk.

A gyors bővülés hátterében részben az energiaválság miatt emelkedő rezsiköltségek állnak – sokan napelemek telepítésével igyekeztek spórolni a rezsiszámlákon – részben pedig az állami napelemes pályázat, amelynek keretein belül csak az összevont első két ütemében 43 ezren igényelték az állami támogatást napelemes rendszerük kiépítésére.

Az elektromos hálózat fejlesztésének szükségessége volt az, amire hivatkozva a magyar kormány behúzta a féket, amikor tavaly október végével határozatlan időre leállította a napelemes háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hálózati csatlakozásának lehetőségét, és lefújta az állami támogatású napelemes pályázatok tervezett további fordulóit is.

A kormány azóta az EU által tavaly elfogadott helyreállítási tervben vállalta, hogy két éven belüli ismét lehetővé teszi a hálózati csatlakozás lehetőségének visszaállítását, sőt ez volt az egyik feltétel, amit az Európai Bizottság szabott ahhoz, hogy az ország hozzájusson az összesen 5,8 milliárd eurónyi RRF-forráshoz, amiből a mostani hálózatfejlesztést is támogatni tervezik. A hvg.hu megkérdezte erről Steiner Attila államtitkárt, aki azt mondta, hogy csütörtöki esemény is arról szólt, hogy miként lehet a hálózatot olyan állapotba hozni, hogy megteremtsék a feltéteket a további csatlakozásokhoz, de az időzítéssel kapcsolatban nem mondott konkrétumot.

Katona Ádám ugyanakkor a hvg.hu kérdésére jelezte: a fejlesztés révén már idén lesznek olyan területek, ahol a hálózat alkalmas lesz újabb megújuló kapacitások – tehát akár HMKE-k – fogadására, de figyelmeztetett, hogy ez csak elvi lehetőség, a majdani csatlakozás alapvetően attól függ, hogy mit tesz lehetővé a szabályozás.

Az E.On vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón arra is emlékeztetett, hogy a cég eddig is jelentős összegeket áldozott a hálózatfejlesztésre, aminek keretein belül határokon átívelő kapcsolatokat építettek ki, és megújulók csatlakozását tették lehetővé.

Ságvári Pál pedig jelezte, hogy jelenleg is folyamatban van több mint 100 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozási engedélykérelmének feldolgozása, illetve 5000 MW-nyi napelemparki termelési kapacitás rendelkezik csatlakozási engedéllyel, sőt a napelemparkok esetében további 4000 MW engedélyezési folyamata zajlik. Az elnökhelyettes jelezte, az ilyen erőművek csatlakozási lehetőségeire vonatkozó aktuális műszaki tájékoztatót február elején teszi közzé a hivatal.