Gyakorlatilag értelmetlenné válnak a napelemes beruházások

– figyelmeztetett több napelemes cégeket tömörítő szervezet is a kormány múlt csütörtöki bejelentését követően, aminek lényege, hogy azok, akik “ezután” – egy közelebbről egyelőre meg nem határozott időpontot követően – adnák be a napelemes rendszerek hálózati csatlakozási igényét, ideiglenesen – bár pontosan azt sem tudni meddig – már nem tehetik meg. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által bejelentett döntés kiváltotta értetlenkedést csak fokozta, amikor hétfőn a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikai államtitkára, Steiner Attila közleményéből az is kiderült: nem írják ki a lakossági napelemes pályázatok újabb, novemberre előrehozott következő fordulóját.

Lefújta a kormány a napelempályázat novemberi újraindulását

Orbán Viktor ígérete szerint 2030-ra Magyarország is ilyen modellben működik majd, de jelenleg még egy akcióterv sem készült a cél eléréséhez, az embereket sem érdekli annyira a kérdés, a cégek pedig nem feltétlenül érdekeltek ebben.

Az ágazatot hidegzuhanyként érte a döntés, de a lakosság is azonnal reagált.

Égnek a vonalaink, sorra mondják vissza az ügyfelek a pályázatokat

– mondta Csernáti Gábor, a napelemes pályázatokkal is foglalkozó Semper Prodest Kft. ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak. Az ügyvezető szerint jelenleg 30–40 százaléknál tart azoknak az aránya, akik inkább elállnak a tervezett beruházástól, de arra számít, hogy ez végül 60–70 százalék is lehet. Jelezte, hogy ugyan csak saját, „nem szignifikáns” ügyfélkörük reakcióiról és tapasztalatairól tud beszámolni, de úgy véli, ez is jól jelzi a hangulatot, az általános felháborodást az ügyfelek részéről.

Juhász István András

Végképp elvesztették a bizalmukat

– mondta. A csalódás nemcsak abból fakad, hogy sokaknak le kell mondaniuk a napelemes energiatermelés jelentette rezsicsökkentésről, de abból is, hogy sokan sok pénzt, a felfuttatott kereslet miatt egyre emelkedő összegeket, fektettek be az előkészületekbe , például a műszaki megfelelőség felmérésére, az energetikai vizsgálat elvégzésére, hiszen ez mind szükséges a pályázat elindításához. A szakember figyelmeztetett, hogy mire – egyelőre nem tudni, hogy mikor – ismét kiírják a pályázatot, ezek a most drágán beszerzett dokumentumok valószínűleg érvényüket vesztik, vagyis az érintettek erre az összegre most keresztet vethetnek.

Ő persze csak azokra értette ezt, akik az állami napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat keretein belül szerettek volna saját napelemes rendszert kiépíteni, és a fűtésüket hőszivattyúsra alakítani. Akiknek volt saját tőkéjük, azok – főként az energiaválság begyűrűzése és a rezsicsökkentés nyári beszűkítése után – elárasztották megrendelésekkel a piacot, lekötötték a kapacitásokat. A hvg.hu tud olyan cégről, amely az igények százszorosára növekedéséről számolt be, és belátható időn belül még előzetes ajánlatot sem volt képes adni az újabb érdeklődőknek.

A pályázatokkal foglalkozó szakember szerint ugyanakkor érdekes, hogy a kormány arra hivatkozva jegeli az újabb pályázati kört, hogy arról majd csak az uniós forrásokról szóló, idén november 19-e után várható megállapodás után döntenek – mivel a támogatások megérkeztéig az államnak kell előfinanszírozni a beruházásokat –, csakhogy a pályázatok átfutása ennél jóval hosszabb. A korábbi pályázatoknál például nyolc hónapba is beletelt az elbírálás, vagyis az államnak még optimális esetben is csak valamikor jövő nyáron keletkezne konkrét fizetési kötelezettsége. Ez akár arra is utalhat, hogy az optimista kormányzati kommunikáció ellenére a valóságban nem bíznak százszázalékosan a megállapodás létrejöttében, vagyis hogy hozzájut az ország az uniós pénzekhez.

A tagállamok előtt a magyar uniós források felfüggesztése - újabb részletek

Az Európai Bizottság benyújtotta a tagállamok tanácsának azt a határozattervezetet, amely a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárással függ össze. Ebben eddig még nem látott részletek is szerepelnek a Bizottság megállapításairól, illetve a magyar kormány válaszairól - és további, hosszú távú kötelezettségvállalásokról.

Ez az előfinanszírozási kötelezettség a már lefutott pályázatok esetében is él, de egyelőre úgy tűnik, a kormány ódzkodik a fizetéstől. Csernáti Gábor szerint saját ügyfeleiknél azt tapasztalták, hogy

• körülbelül 30 százalékuk semmilyen visszajelzést nem kapott a pályázat beadása óta;
• körülbelül 30 százalékuk kapott értesítést, hogy a pályázatuk megfelelt az elbírálási szempontoknak, de támogató okiratról még nem kaptak értesítést;
• körülbelül 40 százalékuknál pedig az a helyzet alakult ki, hogy bár megvan a támogatói okirat és el is kezdhetnék a beruházást, de kivitelezőik hiába állítottak ki előlegszámlát, még egyikük sem kapta meg ennek az ellenértékét,
• hetek, hónapok óta nem érkezett semmi a kifizetési kérelemre.

Csernáti Gábor szerint emiatt már több esetben is visszaléptek az ügyfelek vagy maguk a vállalkozók is. Erre egyébként korábban a Magyar Napelemes és Napkollektoros Szövetség (MNNSZ) is felhívta a figyelmet. Mint szeptember végén közölték, az érintett vállalkozóknak körülbelül 90 milliárd forintja áll az eszközökben, miközben nem tudnak elszámolni a pályázat kiírója felé.

Reviczky Zsolt

A pályázatíró cég vezetője szerint sok pályázni szándékozót riasztott el az is, hogy az eszközök nagyfokú drágulása miatt a százszázalékos állami támogatás valójában mostanra körülbelül 70 százalékosra olvadt. Aki nem rendelkezik a pályázati összeg legalább 30 százalékát kitevő önerővel, annak ők maguk sem tanácsolják jó szívvel, hogy belevágjanak, hiszen a pályázat tavalyi első kiírásakor meghatározott árak már messze nem fedezik a rendszer kiépítésének valós költségeit. Más iparági szereplő pedig arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy az állami támogatás aránya idővel a valós költségek jó, ha 50 százalékát fedezi.

Csernáti Gábor szerint sok olyan ügyfelük volt, aki inkább saját erőből vágott bele, amikor szembesült vele, hogy mennyivel emelkednek a kiépítés költségei (alapanyagárak, munkadíjak), illetve mennyit spórolhat meg a rezsin addig, amíg végigfutott volna a pályázata.

Petre András, az EU-Solar alapító-vezérigazgatója is úgy becsüli, hogy azok, akik egy évvel ezelőtt megcsináltatták készpénzből a napelemes rendszerüket, a drágulás, a pályázatok átfutása (mire lejár az ezekben szereplő 20 hónapos határidő és felszerelik az utolsó paneleket is) végére valószínűleg ott fognak állni anyagilag, mint azok, akik pályázati támogatással oldották meg ugyanezt.

Ez persze még a múlt heti kormánybejelentés előtt volt,

Ha nem tud visszatáplálni, már más lesz a matek

– mondta Csernáti Gábor. A kormány múlt heti döntése ugyanis jócskán kitolta a megtérülés idejét azzal, hogy az újabb telepítésű napelemek által megtermelt energiát nem engedi az országos hálózatba, és annak tárolását a beruházókra bízta. Aki tehát nem csak akkor akar mosni, világítani vagy hőszivattyút üzemeltetni, amíg süt a nap, annak szüksége lehet tárolókapacitásra, aminek kiépítése számottevő pluszköltséget jelent.

Juhász István András

Az állami pályázatokban elszámolható költségek alapján a napelemes rendszer árához képest egy annál legalább 30 százalékkal magasabb plusz összeggel számoltak a hvg.hu-nak korábban nyilatkozók, de Csernáti Gábor szerint ahhoz képest ezen a területen is számottevő drágulás történt. Ma már inkább 45 százalékkal lehet magasabb az adott napelemes rendszer áránál a hozzáillő akkumulátoros tároló.

Már amennyiben tud ilyet vásárolni az ügyfél: sok szállító ugyanis már sem árat nem ad meg, sem pontos szállítási határidőt nem vállal megrendelés esetén. „Azt mondják, hogy a jövő évben valamikor lesz, nem tudjuk mennyiért.”

A tárolói kapacitás drágasága miatt mondják azt az ágazati érdekképviseleti szervezetek, hogy jóformán teljesen ellehetetlenül az új rendszerek telepítése, bár van, aki árnyalja ezt a képet. Petre András szerint az utóbbi időkben tapasztalt energiaár-emelkedés nyomán a napelemes rendszerek megtérülés ideje előbb 10–12 évesről bezuhant 4–5 évesre – piaci áron számolva –, és ezt fogja most a korábbi megtérülési időre visszatolni a kormánydöntés (ez persze a támogatott áramárral számolva sokkal hosszabb lesz).

A megtérülés hosszabb lesz, de nem evidens, kinek mennyivel,

– mondja az igazgató, aki szerint több másféle tárolási megoldással is lehet számolni az akkumulátoron kívül, és az egyedi igényekhez illesztett rendszerekkel leszorítható a megtérülés ideje.

Ők mindenesetre igyekeznek kihasználni az utolsó pillanatokat is, cége például körlevélben biztatta ügyfeleit a bejelentés utáni napon, hogy még most adják be csatlakozási igényeiket, amíg nem jön ki az erről szóló rendelet, mert – legalábbis ott, ahol nem kell hálózatbővítés – még lehet esély, hogy beleférjenek a hálózatra csatlakozni tudók körébe.

Gulyás Gergely a 2022. október 13-i kormányinfón

MTI / Balogh Zoltán

Petre András abban bízik, hogy a kormány nem hoz visszamenőleges hatályú döntést, vagyis most még érdemes beadni az igényeket, bár elismerte, hogy kicsit olyan az egész, mint a lottó. Ők maguk, mint a hvg.hu-nak elmondta, 1000–1200 csatlakozási kérelmet adtak be még aznap éjfélig, hogy Gulyás Gergely bejelentette a változtatást. Azóta kevesebb igényt jelentettek be, az igazgató szerint felhívásukra volt, aki reagált, de a piac kivár. Ezzel az utolsó pillanatos hajrával nincsenek egyedül, iparági pletykák szerint volt olyan szolgáltató, amelynél a tízezret is meghaladta az aznap éjfélig beadott igénybejelentések száma Gulyás Gergely bejelentését követően.