Túl van idei első kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a várakozásoknak megfelelően nem nyúltak a kamatkondíciókhoz. Az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó teteje 25 százalék.

A döntés nem meglepő, a jegybank már korábban jelezte, hogy a 13 százalékos alapkamatot az alapvető inflációs folyamatok kezeléséhez megfelelőnek tartja, és belátható időre kamattartásra rendezkedik be.

Kérdés viszont, hogy a jegybank meddig kívánja fenntartani az irányadó kamat (az egynapos betéti eszköz) 18 százalékos szintjét. A korábbi kommunikáció szerint addig, amíg szükséges. És addig szükséges, amíg az ország kockázati megítélése nem javul érdemben és tartósan, a forint árfolyama nem stabilizálódik, az ország külső egyensúlya pedig nem javul, vagyis a folyó fizetési mérleg hiánya nem mérséklődik.

Az elmúlt hetekben történtek pozitív fejlemények. A kormány legalábbis részmegállapodásra jutott az Európai Bizottsággal az uniós támogatások folyósítása ügyében a jogállamisági vitában. A forint árfolyama erősödött, az euróval szemben 400 alá ment, ami sokkal jobb, mint a 430 fölötti történelmi rekord októberben, amire reagálva a jegybank bevezette a 18 százalékos egynapos betétet. A gáz tőzsdei ára jelentősen csökkent, már a 2021-es szinteken jár. A Gazprommal kötött hosszú távú gázszerződés árképzése ezt kéthónapos csúszással követi, mindenesetre az energiaimport költsége folyamatosan csökken, ami önmagában javítja a külkereskedelmi egyenleg hiányát, így a külső egyensúlyt.

Virág Barnabás jegybanki alelnök délután 3-kor számol be a Monetáris Tanács üléséről, és legalábbis utalni fog a jegybank várható lépéseire.