2022-ben is folytatta a kormány a saját hagyományát: már-már napi szinten írták át rendeletekkel a költségvetést, hogy aztán az év végére már szinte rá se lehessen ismerni. Nem voltak az átláthatóság bajnokai, mi viszont átnéztük az év összes Magyar Közlönyét, és összegyűjtöttük, pontosan hogyan varitálták át a büdzsét menet közben.
Azok után, hogy 2021-ben 85 alkalommal írta át év közben a kormány a költségvetést egy-egy rendelettel, a 2022-essel magukhoz képest már-már visszafogott tempóra váltottak: 60 olyan Magyar Közlöny jelent meg, amelyben kijött egy határozat arról, hogy már megint megváltoztatták a büdzsét. Ezek közül hat még 2021-ben jött ki, vagyis mielőtt egyáltalán hatályba lépett volna a 2022-es költségvetés, már bele kellett piszkálni, a további 54 pedig év közbeni módosítás volt. Vagyis 2022-ben átlagosan 6 nap 18 óránként kellett hozzányúlni a költségvetéshez. Ezekben összesen 2693 milliárd forintot pakoltak át a büdzsé egyik helyéről a másikra, vagyis a 28 546 milliárd forintos kiadási főösszeg majdnem tizedét rendeletekkel mozgatták év közben.
A költségvetés átírása elviekben egy nagyon szépen áttekinthető művelet: megadják azt, hogy mire adnak pénzt, azt, hogy ezt az összeget honnan veszik el, és kész is. De amikor ezt hatvan különböző alkalommal teszi meg a kormány – és persze az ilyen átírásoknál nem csak egy helyen nyúlnak bele a költségvetésbe – akkor a végeredmény a szinte totális átláthatatlanság. Miközben a kormány a világ ötödik leginkább high-tech államaként hirdeti Magyarországot, az egyelőre egy megugorhatatlan szint számukra, hogy például a Pénzügyminisztérium honlapján legyen egy táblázat, ahol lehet követni a változásokat és az aktuális állást, ehelyett aki tájékozódni akar, az a Magyar Közlöny online verzióit kell, hogy lementse pdf formátumban, és az azokban szereplő táblázatok számait kiírni magának – ennek az eredménye ez a cikk.
Mielőtt belemélyedünk a részletes számokba, íme néhány apróság:
- A legkisebb tétel, amely miatt költségvetést módosítottak, 6275 forint – november 30-án ennyi pénzt vettek ki a Gazdaság-újraindítási Alapból, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium kincstári díjakat tudjon befizetni (aznap volt sok más módosítás is, szóval nem esett meg a szégyen, hogy egy olyan tételért nyúltak bele a költségvetésbe, amennyiből a kormány néhány kedvenc éttermében ki sem jön egy ebéd). Négy darab 100 ezer forint alatti tétel volt összesen, ebből három kincstári díj, a negyedik szeptemberben az egyetemeknek és főiskoláknak juttatott extra 91 ezer forint.
- Öt alkalom volt, amikor egyetlen célra százmilliárd forintnál is nagyobb összeg jutott – ebből háromszor a Rezsivédelmi Alapból vettek ki pénzt és adták oda távhőszolgáltatók kompenzációjára, illetve „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével kapcsolatos kiadásokra” (októberben 157, novemberben 148, decemberben 143 milliárd forintot), egyszer, márciusban a nemzeti vagyonért felelős miniszter alá tartozó cégeknek egy tömbben adtak 136 milliárdot, októberben pedig az alapítványokba kiszervezett felsőoktatási intézmények támogatására adtak oda 123 milliárdot – e két utóbbi alkalommal a Gazdaság-újraindítási Alapból vették ki a pénzt.
- A legnagyobb összegeket október 5-én mozgatták meg, az aznapi Közlönyben 275 milliárd forint sorsáról jelent meg határozat.
- A választás előtt különösen aktív volt a kormány: február 28-a után márciusban 2-án, 3-án, 5-én, 7-én, 8-án és 10-én is átírták a költségvetést, majd jött egy kis szünet, de utána március 21-én, 22-én, 23-án, 28-án és 30-án is belenyúltak.
- Április 5-én, a választás után két nappal még belenyúltak, utána viszont legközelebb csak május 25-én, amikor megalakult az új kormány – ez volt a leghosszabb időszak az év közben, amikor nem bolygatták meg a költségvetést.
Honnan vették el a pénzt?
A módosítások jelentős része nem arról szólt, hogy lett volna egy-egy nagy vesztese a költségvetésnek, ahonnan rengeteg pénzt átcsoportosítanak máshova, hanem arról, hogy a büdzsének olyan pontjáról vettek el pénzt, amelynek alapból az volt a célja, hogy lehessen onnan osztogatni: 980 milliárd forintot a Gazdaság-újraindítási Alapból, 481 milliárdot a központi tartalékokból és a Központi Maradványelszámolási Alapból, 599 milliárd forintot pedig a Rezsivédelmi Alapból osztottak ki. De azért megesett néha az is, hogy egy-egy minisztériumról vettek el némi pénzt – szinte minden esetben sokkal kevesebbet, mint amennyit más módosításokkal ugyanaz a tárca kapott. A mínusz oszlopban a legnagyobb olyan tétel, amely nem valamilyen alap vagy központi tartalék, a Paks II Zrt. tőkeemeléséről júliusban szóló 100 milliárd forint volt.
A Pénzügyminisztérium: csak első ránézésre vesztes
A Pénzügyminisztérium a költségvetési átalakításokkal 53,9 milliárd forintot kapott, viszont 88,1 milliárdot elvettek tőle – első ránézésre ez igencsak látványosnak tűnik. De mielőtt azt hinnénk, hogy Varga Mihályék dicséretes módon önmagukon kezdik a spórolást: a 88,1 milliárd forintból, amellyel a PM kasszája vékonyabb lett év közben, 86,2 milliárd a rendkívüli kormányzati intézkedések kerete volt. Így csak a nemzetközi kötelezettségekre és az Európai Támogatások Auditáló Főigazgatóságra jutott az eredetileg szántnál kevesebb pénz.
Innovációs és Technológiai / Technológiai és Ipari Minisztérium: +504 milliárd forint
Palkovics László minisztériumának két neve is volt év közben, majd el sem értünk még 2022 végéig, amikor a miniszter lemondása után megszüntették a tárcát is. Itt a helyzet pont ellentétes azzal, amit a Pénzügyminisztériumnál láthattunk: gigantikus változásnak tűnik az év közbeni 504 milliárd forintos többlet, de ebből 428 milliárdot az jelentett, hogy a rezsivédelmi alapból ez a tárca kapott pénzt, hogy ossza el az energiaügyekkel kapcsolatos támogatásokra. Vagyis nem nagy nyertes volt a minisztérium, hanem egy előre le nem kötött alap kezelője.
Így aztán tudjuk, hogy a rezsitámogatásokra 305 milliárd forintot osztott el a TIM, a távhőszolgáltatók kompenzációjára 83 milliárdot, az energiaintenzív vállalatok támogatására pedig 30 milliárdot. Ezeken kívül a legnagyobb tétel, amelyet kaptak, a közlekedési programokra szánt 53 milliárd forint, valamint a „kormányzati szakpolitikák” nevű tétel 14,9 milliárd forintja. Ezek máris jól mutatják, mi is az egyik legnagyobb gond a költségvetés átláthatóságával: hiába kell elvileg minden tétel sorsát precízen megjelölni, attól nem leszünk sokkal okosabbak, ha annyit beleírnak a büdzsébe, hogy kormányzati szakpolitikákra költhet a minisztérium.
Energiaügyi Minisztérium: + 348 milliárd
Ahogy a TIM megszűnt, az Energiaügyi Minisztérium kapta meg a feladatot, hogy a Rezsivédelmi Alap pénzeit kiossza, ebből 225 milliárdot a távhőszolgáltatókra, 71 milliárdot egyéb rezsikompenzációra költöttek el. A „kormányzati szakpolitikákra”, bármi is legyen az, ők is kaptak extra tízmilliárdot, és érdemes még kiemelni azt a december 13-i módosítást, amikor még a Technológiai és Ipari Minisztérium alá tartozó cégek támogatására kapott pénzt az energiaügyi tárca – a megszűnt minisztériumhoz tartozó vállalatokat átvették, de valamiért a nevet még elfelejtették átírni.
Kulturális és Innovációs Minisztérium: + 209 milliárd
A legtöbb többletpénzt, 61 milliárd forintot a felsőoktatás „infrastrukturális, innovációs és ökoszisztéma fejlesztésére” kapta a minisztérium, további 5,7 milliárdot pedig az egyetemek, főiskolák támogatására. Itt elég látványos a mínuszok oszlopa is: 3 milliárd forinttal vágták meg a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, de a gyermek- és családügyi programok, a gyesen lévők támogatása és a művészeti tevékenységek is a vesztesek közé kerültek.
Nem a legnagyobb, de pusztán a számokra ránézve a leglátványosabb módosítás is ehhez a minisztériumhoz kötődik: novemberben a kulturális társadalmi és civil szervezetekre találtak a gazdaság-újraindítási alap pénzei között 66 666 666 forintot – mennyire kár, hogy nem egyháztámogatásra.
És ugyan csak egy tízmilliós tételről van szó, muszáj megemlíteni: ez a minisztérium volt az, amely rendszeresen amiatt kért költségvetés-módosítást, hogy a saját kincstári díjait tudja fizetni.
Honvédelmi Minisztérium: + 115 milliárd
Szimbolikus pillanata volt a magyar gazdaságirányításnak, amikor november 9-én kivettek 1,8 milliárd forintot a Rezsivédelmi Alapból, hogy odaadják sportági fejlesztési koncepciók megvalósítására.
Az állami sportlétesítményeket fenntartó Nemzeti Sportközpontok is kapott aznap 1,2 milliárdot a rezsialapból, de onnan utána az év végén még el is vettek forrást, így végül még mínuszba is került. Persze a sportot így sem kell sajnálni: a versenysport támogatására 20,9, a fejlesztési koncepciókra 2,6, a kiemelt egyesületekre 1,9 milliárd forinttal több pénz jutott, mint ahogy az eredetileg tervezték. Azért bármilyen furcsa is, a honvédelmi tárca feladatai között a második helyre szorult a sport, a Magyar Honvédség 70 milliárdos többlettámogatása volt a legnagyobb extra tétel.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: +109 milliárd
Az előző, negyedik Orbán-kormány egyik gigaminisztériuma volt ez, benne az egészség- és az oktatásüggyel is, hogy aztán májustól az egészet odaadják a belügynek – hogy mekkora hatékonysággal, azt azóta is látjuk.
A kormány prioritásai eléggé világosak ezek a ponton. A sportági fejlesztési koncepciók 11,4 milliárd forintja, illetve a versenysport támogatásának 9,5 milliárdja két különálló tétel, de azért ha egybevonjuk ezeket, akkor már több mint a Klebelsberg Központ extra 20,4 milliárdja, netán a szociális és gyermekvédelmi feladatok 11,6 milliárdja – hát még ha a Nemzeti Sportközpontok 2,6 milliárdját és a kiemelt sportegyesületek 2,6 milliárdját is hozzáadjuk. Ilyen kiadások mellett azért azt is el kell fogadni, hogy nem mindenre juthat extra pénz, az Országos Kórházi Főigazgatóságtól például 3,6 milliárdot elvontak.
Belügyminisztérium: +90 milliárd
Az Emmi feldarabolásával Pintér Sándorhoz került szinte minden olyan feladat, amelynek az elvégzése meghaladja egyetlen minisztérium képességeit, csak a sportot kapta meg a honvédelmi tárca.
Az egészségügy feladatait átvéve így 25 milliárd forintot sikerült is erre a célra átcsoportosítani, kicsit többet, mint a miniszter szívének annyira kedves rendőrség számára. Az Emminél a sport mögé szorult Klebelsberg Központnak a BM talált közel 7 milliárd forintot – így az oktatásra itt kevesebb pluszpénz jutott, mint a büntetés-végrehajtásra vagy épp a Terrorelhárítási Központra. Persze ez még mindig jó ahhoz képest, amennyit a szociális és gyermekvédelmi feladatok kapnak.
Viszonylag kicsi tétel az Országos Roma Önkormányzat 6,6 millió forintja – annál érdekesebbé teszi, hogy ezt a Rezsivédelmi Alapból csípték le.
Egyvalami miatt pedig igencsak más a BM, mint a kormány többi része: az egyetlen tétel, amelyen tényleg spóroltak, 14 millió forintot, a minisztérium igazgatása, azaz nagyrészt a saját dolgozóik fizetése.
Miniszterelnökség: +61 milliárd forint
A legnagyobb pluszpénz itt a kormányhivatalokra jutott, közel 22,8 milliárd forint – mintha akkor, amikor megírták a költségvetést, közelítőleg sem sikerült volna megtippelni, mennyibe fog kerülni ezeknek a működtetése. Vagyonkezelő alapítványokra és az egyházaknak is találtak extra 15-15 milliárd forintot.
A Miniszterelnökség a saját működtetési költségeit is elnézte, év közben tettek oda még 4,6 milliárd forintot, igaz, az alá tartozó cégektől 15,2 milliárdot elvontak.
Külgazdasági és Külügyminisztérium: +46 milliárd
Nem nagyon nagy tételekről van szó, inkább a mennyiség a fontos: 8 alkalommal kellett átírni a költségvetést azért, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium dolgozóit kifizessék, és 14-szer azért, hogy a külképviseleteken megtegyék ugyanezt. Természetesen az megesik, hogy egy minisztériumban vagy egy magyar nagykövetségen változik az összeg, hogy mennyi dolgozónak mennyi fizetést kell elutalni, de az, hogy az év hatvan költségvetés-módosításából nagyjából minden harmadikban találkozunk ilyennel a külügytől, az már azt mutatja, hogy valamit nagyon elszámoltak, amikor megírták a büdzsét. Ráadásul ugyanez volt a probléma már a 2021-es költségvetésben is.
Más minisztériumok
Az olyan minisztériumok közül, amelyek nagyrészt kimaradtak a költségvetési átcsoportosításokból, az igazságügyi tárcát érdemes talán kiemelni, ott szinte minden módosítás arról szólt, hogy több pénzre volt szükség a saját dolgozók fizetésére (a minisztérium igazgatása tétel a leggyakrabban ezt jelenti). Pár milliárd forint beesett az Agrárminisztériumhoz, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz is, de ezeken a helyeken alapvetően sikerült úgy végigcsinálni az évet, ahogyan eltervezték.
Önkormányzatok
Összesen 73 milliárd forintot osztott ki a kormány a városoknak és falvaknak. Nem épp egyenletes ütemben: 65 település kapott néhány millióstól többmilliárdosig terjedő támogatást március 28-ig, majd utána az év végéig már csak 18 – mintha történt volna valami április első napjaiban, ami miatt egészen addig megérte a kormánynak szórni a pénzt helyi fejlesztésekre.
A legnagyobb, 15, illetve 10 milliárd forintos extra tételeket a nyíregyházi és a győri ipari parkra szánták. Nem sokkal maradt el a tízmilliárdos álomhatártól Karcag, amely 2021-ben a legnagyobb többlettámogatás nyertese volt a városok között, most viszont a harmadik helyre szorult. Varga Mihály szülővárosa a szabadidő- és sporttelepfejlesztésre kapott 9,18 milliárd forintot (a helyi focicsapat pedig 106-18-as gólkülönbséggel nyerte meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei első osztályt).
Hogy nem csak fideszes városok kapnak pénzt, arra ott van példának a IX. kerületi önkormányzat 1,2 milliárdos támogatása. Ezen kívül a debreceni ipari park, a zalaegerszegi ipari park, és kicsit váratlan módon a monori Napsugár óvoda volt az a további három beruházás, amelyre év közben legalább egymilliárd forintot talált a kormány. És persze az év elejének feladatai között volt az is, hogy megsegítsék azokat az önkormányzatokat, amelyek az összeomlott Sberbankban tartották a pénzük egy részét.
(A táblázat többoldalas, lapozgatható.)
Az állami vagyon: +241 milliárd
Ez nem egy minisztérium, de külön fejezetet kapott a költségvetésben. És itt található az összes költségvetési átalakítás legnagyobb tétele:
Két részletben 203 824 857 427 forintot kaptak a nemzeti vagyonért felelős miniszter alá tartozó cégek.
Hogy ezt a pénzt pontosan mire költötték el, azt nem részletezte a költségvetés-módosítás. Mindenesetre nem kicsi vállalatokról van szó: a MÁV, a Magyar Posta, az áramszolgáltatás, a vízművek vagy épp a közútkezelés minden kiadását is itt könyvelik le (a kormányváltásig Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszterként felügyelte ezeket, azóta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kapta meg a munkát) – ezért is kár, hogy ennél részletesebben nem volt benne a költségvetésben a 203 milliárd forint sorsa. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is kapott néhány milliárd forintot.
Miniszterelnöki Kabinetiroda: +65 milliárd
Ha a Rogán Antal vezette Kabinetiroda extra bevételeinek és kiadásainak különbségét vesszük, akkor alig 3,8 milliárd forint jön ki, de valójában a kiadások nagy részét az jelenti, hogy ide tartozik a központi tartalék, amelyből több tízmilliárd forintot vettek ki év közben, enélkül 65 milliárdos a többlet. Látszik is, hogy csak az évnek az első negyedében volt kampány, a kormánykommunikációra szánt pluszpénznél még a turizmus is többet kapott.
Bethlen Gábor Alap: +13,7 milliárd forint
A határon túlra küldött támogatások alapja az év közbeni átcsoportosítások egyik nagy nyertese lett, nem egyszer a Gazdaság-újraindítási Alapból tettek át oda pénzt.
A többi tétel
Az Alapvető Jogok Biztosának hivatala kapott 34 millió forintot, a bíróságoknak 1,1 milliárd forintot találtak év közben. A Gazdasági Versenyhivatalnak szeptemberben odaadtak még 875 millió forintot, decemberben azonban visszavettek 580 milliót. A Köztársasági Elnökség kicsit több, mint 1 milliárd forintot kapott, nagyrészt a dolgozók fizetésére, protokollkiadásokra, illetve a kitüntetések díjára, a Magyar Művészetek Akadémiájának 1,6 milliárd forintot adtak pluszban, az ügyészségeknek 266 milliót. Az Országgyűlésnél lekönyvelt összeg pedig majdnem 9 milliárd forinttal nőtt, de ez nem a parlament üzemeltetésére ment el nagyrészt: másfélmilliárd forinttal a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát tolták meg, 7,2 milliárd forinttal pedig még februárban a Nemzeti Választási Irodát.
Már a 2023-as költségvetést sem hagyták békén
Sokszor kielemeztük már azt a tragikomikus jelenetsort, amelyben előbb a nyáron megírták a 2023-as költségvetést, majd december 29-én estére az egészet az alapjairól újraírták. Kevésbé közismert, de addigra, mire a teljesen újraírt verzió kijött, az eredeti 2023-as költségvetést már háromszor módosították: először 2022. november 28-án, aztán december 13-án, aztán 14-én. Hogy aztán a módosításokat az eredeti szöveggel együtt még gyorsan újév előtt kidobják a kukáka.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.