Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Regionális középhatalom helyett nagyhatalom lettünk - inflációban. Elzavarták a Gazdasági Versenyhivatalt a Vodafone-biznisz környékéről, lázadnak a debreceni lakosok a városba tervezett akkumulátorgyár ellen. Ukránok vinnék a Dunaferrt, Habony Árpád kaszinózni kezdett. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kezdjük a végén: pénteken érkeztek meg a friss adatok, melyek megmutatták, hogy a már amúgy is Európa-bajnok magyar infláció még decemberben is tovább tudott nőni, és meg sem állt 24,5 százalékig. Az EU-átlag 11,1 százalék volt a tavalyi év utolsó hónapjában, a mi adatunk még a közép-európai régióból is kilóg lefele. Nálunk az élelmiszerek közel 45, a háztartási energia 55 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, tehát nem lehet mindent a benzinárstop kivezetésére kenni. Pár topdráguló termék: a gáz 98, a sajt 83, a kenyér 81 százalékkal kerül többe, mint egy éve.
A fentiek miatt aztán a határmenti magyarok közül egyre többen járnak már át Romániába vásárolni. Honfitársaink ilyenkor azért a lisztért ruccannak át a szomszédba, amit a szomszéd épp tőlünk importált. Az ingázó vásárlók pedig hazafele még Romániában megtankolnak, mert az üzemanyag is ott az olcsóbb. Az árstopokat egyelőre április 30-áig hosszabbította meg a kormány, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már bedobta, hogy ideje lenne megtervezni a kivezetésüket. Mondjuk Parragh László szerint azért, mert "a gazdaság fordulóponthoz érkezett, már látni a kedvezőbb előjeleket."
A hét bizniszfejleménye Magyarországon kétségkívül a Vodafone-eladás felgyorsulása volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn reggel közölte, hogy lezárult az ügylet átvilágítása, minden oké, január 31-ig lezárul a 660 milliárd forintos tranzakció, mellyel a kormányközeli 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Magyarországban.
Orbán Viktor még aznap este nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette az adásvételt, vagyis a heveny piactorzítás-gyanú ellenére megtiltotta a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a dolgát végezze, és megvizsgálja az összeolvadást. Orbán az elmúlt tíz évben számtalanszor élt már ezzel az eszközzel, itt össze is szedtük a legemlékezetesebb eseteket. A mostani bevásárlás visszásságaira egy hazai civil szervezet fel is hívta az Európai Bizottság figyelmét, de ők nem szóltak bele az ügybe.
Hogy mik az aktuálisan legfontosabb tudnivalók a Vodafone-ügyletről? Ezzel két hosszabb cikkben is foglalkoztunk, íme:
A Vodafone neve is megváltozik, de a percdíjat nem az állam diktálja majd - tudnivalók a felvásárlás után
A 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos tulajdonrészt vásárol a Vodafone Magyarországban január végéig - jelentették be. De hogyan érinti az előfizetőket az, hogy az államé lesz a mobilszolgáltató? Összeszedtük, mi mindent érdemes tudni az üzletről, és a 4iG-t is megkérdeztük, mi várható a közeli jövőben.
Az adófizetők és az előfizetők is rosszul járhatnak a Vodafone felvásárlásával
A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.
Az Európai Bizottság úgy döntött, jövő évtől felfüggeszti az Erasmus+ diákcsere-programot és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot a modellváltott magyar egyetemeken, mivel szerintük aggályos, hogy a kormány az érintett intézményeket működtető vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait telenyomta fideszes vagy fideszközeli emberekkel. Egyelőre nem tudni, mi lesz a programok - pénzek - sorsa, de a kormány első lendülettel igyekezett eljátszani, hogy meg van lepődve, illetve félreértésekről beszélt, noha az EB már tavaly december 15-én elküldte a döntésről szóló értesítést. Ráadásul régóta figyelmeztettek a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adtak a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.
Egyetemistákat kérdeztünk a fejleményekről, érthetően nem voltak túl boldogok. Gulyás Gergely mindenesetre arról beszélt a csütörtöki Kormányinfón, hogy a kormány nyitott arra, hogy kikerüljenek a fideszes vezetők az egyetemi kuratóriumokból, illetve azt is elmondta, hogy a kormány az Erasmus-ösztöndíjakat akkor is kifizeti, ha nincs megegyezés. Viszont ebben az esetben pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán.
Akksigyár-ügyi hírcsokrunk következik. Idehaza botrányba fulladt a Debrecen mellett felhúzni tervezett CATL-üzem ügyében megtartott helyi közmeghallgatás. A közönség kifütyülte a kínai vállalat képviselőit és a városvezetést is, amikor megpróbálták elmagyarázni, miért volna szükség a gyárra. A debreceni lakosok ugyanis a város és környéke talajvíz-készletét féltik a nagyon vízigényes üzemtől, mert a környékbeli tavak már most kiszáradnak, a Nagyerdőben őshonos fák is pusztulnak a vízhiány miatt. A meghallgatáson szerkesztőségünk is részt vett, és videót is készített róla, itt hangzott el az is, hogy "Rakják át Felcsútra, ha annyira biztonságos az akksigyár!"
A CATL-re másutt is rájár a rúd, németországi üzemükben óriási rendőrségi razzia volt illegális munkavégzés-, illegális tartózkodás- és hamisított beutazási okmányok gyanúja miatt. Maradunk az akkumulátor-gyáraknál, de elhagyjuk a CATL-t, viszont áttételesen visszatérünk Debrecenbe. Ide a szintén kínai Semcorp is akksigyárat épít - a cégcsoport két tulajdonosa a héten házi őrizetbe került Kínában. Azzal gyanúsítják őket, hogy titokban külföldre akarták vinni a cégük tőkéjét, 1,4 milliárd dollárt (kb. 520 milliárd forint) csatornázhattak ki a Semcorp Csoportból. De ez a debreceni gyár építését nem hátráltatja.
4753 milliárdos lett tavaly az államháztartás hiánya, a magyarok 96 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt, minden harmadik munkáltató leépítést tervez a következő hetekben, ami miatt tízezrek veszíthetik el a munkájukat, miközben a „családbarát kormány” hagyja elértéktelenedni a családtámogatásokat - de az Orbán-kabinet legalább 22 milliárd forintál is többet fizet a kormányközeli tulajdonban lévő Observernek négy évi médiafigyelésért, Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó meg beszállt a budapesti kaszinóbizniszbe.
Ukránok menthetik meg a Dunaferrt. A Metinvest Holding nevű fémipari vállalat levélben jelezte Orbán Viktornak, hogy megvenné, újraindítaná, és még bővítené is a dunaújvárosi vasgyárat, amely jelenleg „őrlángon” üzemel, évek óta a megszűnés szélén áll, és december 15-én elrendelték a felszámolását.
Ugorjunk egy másik jelentős hazai vállalatra. Bemutatta a Mol a kukáscégét: MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a neve a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cégének, vagyis annak a társaságnak, mely júliustól fogja az egész országban a szemetet gyűjteni több mint három évtizeden át. A Mol egyébként megállapodott a horvát Janaffal, hogy március végéig félmillió tonna nyersolajat hozhat be Magyarországra az Adria-csővezetéken, illetve több mint 149 ezer köbméter nyersolajat Horvátországban parkoltathat. Ennek a február elején élesedő, az orosz olajra kirótt újabb szankciók miatt lehet jelentősége.
Úgy tűnik, az orosz olajra kirótt másik büntetésnek is van jelentősége: egy finn kutatócsoport szerint az EU, a G7 és Ausztrália által tavaly december elején életbe léptetett, hordónkénti 60 dolláros olajársapkán Oroszország napi 160 millió eurót bukik. A nyugati szankciók pedig, bár nem semmisítették meg az orosz gazdaságot, így is jókora csapást mértek rá, az ország olyan deficittel zárta 2022-t, aminél csak a 2020-as, koronavírus-deficit volt nagyobb a Szovjetunió felbomlásától számítva. Az orosz gazdaság jelen állapotáról itt írtunk hosszabb értekezést. Vonatkozó, nem meglepő fejlemény, hogy tavaly már Norvégia volt Európa legnagyobb gázbeszállítója, miután az ukrajnai invázió miatt a kontinens rengeteg országa elfordult Vlagyimir Putyin államától.
Ingatlanozzunk. Egyre több az eladó lakás az országban, de egyre kevesebb a vevő. Az év első hetében országosan több mint 18 százalékkal nagyobb számú eladó lakásból és házból lehetett válogatni, a kereslet viszont ezzel párhuzamosan 40 százalékkal csökkent. Pedig közben a használt ingatlanok drágulása is nagyon lelassult - igaz, volt is honnan, mert 2010-től 2022 őszéig az EU második legnagyobbja volt a magyar lakás- és bérletidíj-drágulás. Az elmúlt pár évben a január eleji aktivitás jól tükrözte az egész éves forgalmat, így 2023-ban az adásvételek számának csökkenésére és hektikusan alakuló árakra lehet számítani.
Ha már ingatlanárak: Hernádi Zsolt Mol-főnök korábban nem árulta el, az olajtársaság mennyiért adta el az eggyel ezelőtti székházát. A cégvezető az új, felhőkarcoló-campusba költözéskor csak annyit mondott, hogy az Október huszonharmadika utcai épületet az állam vette meg - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződéseiből viszont kiderült, hogy a vételér 6,3 milliárd forint volt. Meglepő fejlemény volt a héten még az is, hogy a kormánnyal jóban lévő Ruszlan Rahimkulov XIII. kerületi, Láng-negyedének épületei váratlanul megnőttek.
A hét fotója: átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét Debrecenben
Az enyhe tél és az így alacsony fűtési igény miatt nemcsak gázból, áramból is kevesebbet fogyaszt Magyarország a megszokottnál, olyannyira, hogy az elmúlt hetekben legalább tucatnyi alkalommal fogták vissza a Paksi Atomerőmű blokkjainak teljesítményét. Tavaly december 23. és idén január 10. között alkalmanként 50–300 megawattnyi volt a letekerés. A Szegedi Tudományegyetem kutatói épp a héten közölték, hogy a jövőben a klímaváltozás miatt 20-40 százalékkal kevesebbet fűthetünk, cserébe a mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, és a forró napok száma is megduplázódhat az évszázad második felére, ami miatt a hűtésre 60 százalékkal több energiát pazarolhatunk. A magyar államot egyébként be is lehetne perelni klímaügyben, hogy nem tesz eleget a felmelegedés ellen - és a pert meg is lehetne nyerni.
Rossz hír a határon túlról: valami nincs rendben az erdélyi Szent Anna-tó vizével, nagyjából tíz éve folyamatosan romlik a minősége. Ezt a helyi szakértők a turizmussal hozzák összefüggésbe, ezért most megtiltották a fürdést és a piknikezést is a parton. Jó hír a határon túlról: ha minden jól megy, 43 év múlva begyógyul az Antarktisz fölötti ózonlyuk.
Végül hallgatnivalót ajánlunk: nem elégedtünk meg a karakterhalmozással, eheti Fülke podcastunk is a Vodafone-ügyletet járta körül:
Fülke: A Vodafone-üzlettel Orbán Viktor nyer, és mindenki veszít
Miért volt szükség a Vodafone megvásárlására, és miért fog végül többe kerülni az adófizetőknek, mint amennyibe papíron tűnik? És teljes-e ezzel a NER stratégiai terjeszkedése a magyar iparban? Közéleti podcastunkban annak jártunk utána, hogyan illeszkedik a telekommunikációs nagybevásárlás Orbán Viktor 2012-ben meghatározott céljaiba, és mit jelent ez nekünk fogyasztóként és adófizetőként.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
És akkor megnéztük, miről szólt önök szerint 2022
