Új munkaerőpiaci mutatót vezetett be az Eurostat, az EU második legrosszabb helyére kerültünk benne.
Egy új mutatót készített az Eurostat, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes államok bérszintjét. Az eredmény számunkra lehangoló: a magyar fizetések a második legrosszabbak az EU-ban.
A kereseti adatokkal a probléma általában az, hogy a teljes állásban alkalmazottak fizetését veszi csak számításba és a legkisebb, jellemzően rosszabbul fizető cégek dolgozói is sokszor kimaradnak belőle. Az unió statisztikai hivatala most ezt próbálta ellensúlyozni, és a munkaerőpiaci adatokból kiszámolták, hogy mennyi volna az átlagbér, ha a részmunkaidősöket is beleszámolják, úgy, hogy a fizetésüket átváltják 40 órás munkahetire.
Ez alapján Bulgáriában 10 300, Magyarországon 12 600, Romániában 13 ezer euró volt egy évi korrigált bruttó átlagkereset 2021-ben éves átlagban. Akkori évi középárfolyamon 359 forintos euróval számolva – régi szép idők – ez havi 377 ezer forintos bruttó átlagot jelentett Magyarországon. Azóta a bérek jelentősen nőttek, de a forint is nagyot gyengült, vagyis euróba átszámítva valószínűleg még tovább romlott a helyzetünk.
Az EU három legjobb adata a luxemburgi 72 200, a dán 63 300 és az ír 53 300 euró. Az osztrák fizetések az unió ötödik legjobb helyére voltak elegendőek.
Mindez egybecseng azokkal a szintén 2021-ről szóló fogyasztási és szegénységi adatokkal, amelyeket az Eurostat a múlt héten tett közzé: a magyaroknál kevesebb pénzt csak a bolgárok tudtak költeni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.