Megállíthatatlanul gyorsul az élelmiszerek drágulása – mutatják a KSH adatai és erre jutottunk mi is október végi bevásárlásunk során, ahol csaknem húszféle alapvető élelmiszer árát mértük fel. Tulajdonképpen nem is lehetne ez másképp, hiszen az elmúlt időszakban számos tényező árát kell megfizetnie annak, akik boltba megy: a háború miatt augusztusban elképesztő szintre ugró gázár, az emelkedő üzemanyagárak és céges rezsi, az aszály miatt romló termésátlagok, a bizonytalan geopolitikai helyzet, a dráguló műtrágya és takarmány nyomán elszálló alapanyagárak, a bezuhanó forint okozta költségnövekedés mind-mind megjelennek már az élelmiszerek árában. És hamarosan beépülhet az infláció miatt elvárt és sok helyen megadott fizetésemelés is – egyszóval a közeljövőben még számolni kell azzal, hogy a szeptemberben 35,2 százalékosra mért élelmiszer-infláció akár növekedhet is.

Ezen a kormány által február elsejével elrendelt, a mostani állás szerint az év végéig hatályos élelmiszerárstop sem segít, ennek ellenére Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatában bejelentette: további termékekre terjesztik azt ki.

itt nézheti meg

Arról, hogy az intézkedés mennyire borította meg a piac egyensúlyát, sokat írtunk már, ahogy arról is, hogyan szakadnak el egymástól az egyes termékcsoportokon belül az árstoppolt és a szabadáras termékek. Érdemes azonban felidézni, hogy a hatósági árazás alá eső termékeknél az ár a tavaly október 15-i árat kell alapul venni, miközben a beszerzési ár a piaci viszonyokat követi. A sertéscombnál például, ahol nagyjából 1500 forint körüli szinten állt meg az idő egy éve, a kiskereskedelmi beszerzési ár több mint 71 százalékkal nőtt az Agrárközgazdasági Intézet piaci árinformációs rendszerének adatai szerint. A csirkemellfilénél sem sokkal jobb a helyzet: ott a beszerzési ár 63 százalékkal nőtt éves alapon. Az étolajnál 67 százalékos a drágulás, a búzafinomlisztnél meghaladja a 80 százalékot, a 2,8 százalékos tejnél pedig a 60-at. Egyedül a kristálycukor ára az, amely egy évközi drágulás után visszaesett az egy évvel korábbi árszintre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy nem csupán a kiskereskedők profitját csökkenti hónapról hónapra az árstop, de a feldolgozott élelmiszerek árát is löki előre az alapanyagok drágulása.

A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.

És akkor még nem beszéltünk egy ilyen alapanyagról, amelyet „elfelejtettek” bevenni az árstopolt körbe, így könnyen megtapasztaljuk, mi is történik a való világban az élelmiszerpiacon. Ez a tojás, amelynek csomagolóhelyi átadási ára 113 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a fogyasztói ár 131 százalékkal – ez arra utal, hogy a kereskedők a különbözetből próbálják kigazdálkodni a béremelést, a magasabb energiaárakat és a jelentősen megnövelt kereskedelmi különadót.

A fogyasztóknak pedig vadászniuk kell, ha a korábban elképzelhetetlen száz forintos darabonkénti ár alatt akarnak még találni tojást. Bolti körünkben mindenesetre azt tapasztaltuk, hogy egyes kereskedők egy-egy tojásféleség esetében igyekeznek tartani az alacsonyabb árat, bár valószínűsíthetően ez nem lesz sokáig így.

A tojás árának robbanása szeptemberben kezdődött meg, a drágulás azonban már korábbra vezethető vissza, ez is magyarázza, hogy továbbra is megállíthatatlanul nő a tojással készülőszáraztészta ára – jó eséllyel ez a drágulás is felgyorsulhat a következő időszakban. A tésztáknál ugyanakkor már a zsugorfláció is megjelent: a fél kilós bevett kiszerelés helyett találkoztunk már (nem a felmért termék esetében) 40 dekás csomagokkal is.

Ami a bevásárlásunk értékét illeti, az átlagosan egy hónap alatt 6 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a négyfős, négyfogásos ebédünket a hét nagy kiskereskedelmi lánc árainak átlaga alapján már nyolcezer forintnál is többől, egészen pontosan 8062 forintból tudtuk kihozni. Az árstopos termékek nélkül a drágulás havi alapon közelíti a 12 százalékot. Fél évvel ezelőtt, amikor összeállításunkat elkezdtük, átlagosan 18 százalékkal kevesebbet kellett a boltokban hagyni, a befagyasztott árú termékek nélkül pedig 33 százalékkal volt kisebb a kosár értéke.

Hat hónap alatt a legnagyobb mértékben - 73 százalékkal - egyébként a kenyér drágult, ezen a listán a második a száraztészta 66 százalékos áremelkedéssel, a tojás pedig 64 százalékkal a harmadik. Az idényáras zöldség-gyümölcsök közül az alma és a paradicsom nem drágult az akkori árhoz képest, de a vöröshagyma ára több mint másfélszeresére nőtt, és a burgonyáért meg a sárgarépáért is több mint 30 százalékkal többet kell fizetni, mint áprilisban.

Ha az árstopos terméket kicserélnénk a kosárban, a far-hát helyett leveshúsként árult aprólékot, a csirkemell helyett csirkecombot, a sertéscomb helyett karajt, a 2,8%-os tej helyett 1,5 százalékost, a finomliszt helyett réteslisztet, a hatóság áras étolaj helyett piaci áron kapható napraforgó étolajat vennénk – a kristálycukor esetében most diszkréten eltekintenénk attól, hogy egyes helyeken még mindig hiánycikknek számít, így jóval drágább porcukorra vagy barnacukorra szorítkozhat, akinek szüksége van rá –, az önmagában több mint kétezer forinttal növelné a kosárértéket, vagyis az ebédünk több mint tízezer forintba kerülne.

(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.)

Ami a boltokat illeti: október végén a Pennyben, az Auchanban és a Lidlben jöttünk ki a legjobban a pénzünkből – a három lánc árai között kevesebb, mint tíz forint volt a különbség. Az árstoppolt termékek nélkül a Lidlt követi a Penny és az Auchan, igaz, itt már nagyobb az eltérés az árak között. A zöldség-gyümölcs árak nélkül is a Penny lett a legolcsóbb, a második a Lidl, a harmadik pedig az Auchan.

(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.)

(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.)