Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Leeshet az állunk az élelmiszerüzletekben a tojás vagy a kenyér előtt, de vajat sem találunk már 400 forintnál olcsóbban, a rizs meg a tészta ára pedig az egekben – szeptemberi bolti körünkben csupán egyetlen terméket találtunk, ami olcsóbb lett az előző hónaphoz képest, igaz, annak az ára meg épp akkor ugrott egy nagyot.
Szeptemberben sem lassult az élelmiszerek árának növekedése, így még messzebb kerültünk az árstopolt áraktól – és még messzebb az árstop kivezetésétől, miután a kormány a hónap közepén bejelentette, hogy október 1-je helyett december 31-ig kötelezi a kereskedőket arra, hogy a 2021. október 15-i áron forgalmazzanak hat terméktípust.
Ennek persze egyre kisebb a jelentősége: amíg a húsok esetében még többnyire elérhetők ezek a termékek, ez egyáltalán nem mondható el például a kristálycukorról, amely mintha eltűnt volna a boltokból (annak ellenére, hogy az áruházak ezt is korlátozott mennyiségben adják el vásárlóiknak), vagy a 2,8 százalékos UHT-tejről, amelyből gyakran csak a drágább változatok elérhetők. És persze azok a termékek, amelyeket még nem árultak tavaly októberben, vagyis új termékként kerülnek fel a polcokra, immár piaci áron. Így találkozhatunk például egymás mellett 700 forintért és ennek kétszereséért egymásra kísértetiesen hasonlító napraforgó étolajakat.
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
A piaci és korlátozott árak közötti szakadék növekedését mutatja az is, ahogy eltávolodott egymástól a búzafinomliszt és a kenyér ára. Annak ellenére, hogy utóbbi esetében a boltokban elérhető legolcsóbb kategóriát (félbarna kenyér) keressük, az alábbi ábrán is látható, hogy amíg áprilisban egy kiló kenyér árából 2,66 kiló lisztet tudtunk vásárolni, szeptember végére ez már 4,37 kiló lett.
A kenyér árában természetesen csak egy tényező az alapanyag – a piacon szintén növekvő – ára, ahhoz hozzá kell tenni még a munkaerő és az energia drágulását is, a különbség mégis szembetűnő.
| Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) |
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
Ennek a hónapnak a drágulóbajnoka azonban nem a havi alapon 18 százalékkal többe kerülő kenyér volt, hanem a tojás, amelynek az ára egy hónap alatt 21 százalékkal nőtt. És jó eséllyel az áremelkedés nem áll meg: a termelők legalábbis komoly drágulást valószínűsítenek, nem kizárva azt, hogy akár 100 forintba is kerülhet hamarosan egy darab tojás (a boltokban persze nem kell nagyon keresgélni, hogy ennél is magasabb áron találjunk belőle).
Némi túlzással azt állíthatjuk, a bundás kenyér igazi luxussá vált – micsoda szerencse, ha a kenyér és a tojás mellett a harmadik összetevő sütőolajat fixált áron tudjuk megvásárolni.
Felmérésünk főszereplője azonban nem a bundás kenyér, hanem négyfogásos, négy főre számolt vasárnapi ebédünk benne egy csirkeaprólékkal készült levessel, egy sertéspörkölttel, rántott csirkével és egy almás pitével. Sokkal jobb helyzetről azonban menünk esetében sem tudunk beszámolni: a hét nagy élelmiszerboltlánc átlagát tekintve a menü most 5 százalékkal drágábban hozható ki, mint egy hónappal ezelőtt – ismét csak érdemes emlékeztetni arra, hogy a jegybank 3 százalék +/- 1 százalék szintet tart kívánatosnak az éves infláció esetében, vagyis azt egy hónap alatt is meghaladták a hazai élelmiszerárak, amelyek a KSH legfrissebb, augusztusi statisztikája alapján már a nyár utolsó hónapjában 30 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek.
A menü így átlagosan 7599 forintból jött ki – ha gondosan kiválogatjuk, mit hol veszünk, persze 6601 forintból is ki tudunk jönni.
Figyelemreméltó, hogy 18 termékcsoportból álló kosarunkban – az árfixált termékeken túl – a paradicsom az egyetlen, amelynek az ára felmérésünk kezdete, vagyis április óta esett, havi alapon pedig szintén mindössze egy termék, a vöröshagyma esetében jegyeztünk fel csökkenést, igaz, annak kilónkénti ára is csak minimálisan (438 forintról 432 forintra) tudott csökkenni a kiugró drágulást hozó augusztus után (akkor 384-ről nőtt 438-ra az ár).
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
Ami a boltokat illeti, ebben a hónapban a legkevesebbet az Aldiban költöttük, a második helyre a Lidl, a harmadikra az Auchan került. Az árstopolt termékek nélkül is az Aldi és a Lidl az első és a második, a harmadik legolcsóbb ebben az esetben a Spar. Ha pedig az idényáras zöldség-gyümölcsöket is kivesszük a kosárból, Lidl, Penny, Aldi a sorrend.
Ennyibe kerültek a vasárnapi ebéd egyes fogásainak hozzávalói szeptember végén:
Borsóleves
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
Rántott csirke
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
Sertéspörkölt
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
Almás pite
(A grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben).
