Tényleg furcsa ármozgásokat produkál az árstop? Valóban áruhiányt okozott az intézkedés? És mennyi pénzből jön ki most egy családi ebéd? A hvg.hu bolti tesztjének első része.
Néhány napja jelentette be a kormányfő, hogy július 1-jéig meghosszabbítja a kormány az árstopot, ez az üzemanyagok mellett érinti azokat az élelmiszereket is, amelyekre februártól él ez az intézkedés. Arról, hogy az érintett termékcsoportok (csirkemell, csirke far-hát, finomliszt, napraforgó étolaj, kristálycukor, 2,8% zsírtartalmú tej, búzafehérliszt) esetében mit fed el az immár öt hónapig tartó drágulás, több cikkben írtunk: elég idézni talán a sertéshúst, ahol az árrögzítés óta történt jelentős áremelkedés a nyersanyagpiacon, de az időközben kitört háború is a legtöbb esetben felfelé módosítja az árakat a szabadpiacon.
A kormány vélhetően arra játszik, hogy ezek a folyamatok a következő két hónapban visszafordulnak, vagy legalább lelassulnak, ezt egyelőre nehéz megjósolni, ahogy azt is, az élelmiszerek árát szintén befolyásoló – és részben szintén árstop alatt levő – üzemanyagok esetében mi várható a következő időszakban. A magyar árakat többnyire külső hatások befolyásolják, így a drágulás is részben olyan tényezőknek tudható be, mint a Covid-járvány utáni fellendülés gerjesztette keresetnövekedés vagy a háború miatti piaci pánik. Vannak aztán termékspecifikus ármozgások is: az állati eredetű termékeknél a takarmány ára és elérhetősége számíthat, a jó ideje dráguló napraforgóolajnál viszont az lesz meghatározó, hogy mennyi ideig tart majd a háború a világ fő exportőrének számító Ukrajnában.
A hvg.hu most egy pillanatképet mutat bevásárlókosarával, amelyben – karácsonyi vacsoránkhoz hasonlóan – egy négyfős család vasárnapi ebédjének hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, fél kilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)
Április utolsó napjaiban (28-29-én) készített felmérésünkből az derült ki: a csak élelmiszerekből álló kosárért – ha egy üzletben vásárolunk be – legolcsóbb helyen is több mint 12 ezer forintot kell elköltenünk. Ha valaki hajlandó boltról boltra vándorolni, hogy mindenből a legolcsóbbat vegye meg, ezer forintot spórolhat, ha pedig nem ennyire találékony, kétezer forintot is bukhat a legolcsóbb üzletekhez képest. Az mindenképpen látszik, hogy a multikhoz képest mennyire nem tud versenyképes árakat produkálni a hét üzletlánc közül az egyetlen magyar, a CBA-csoport boltmárkájaként ismert Prima: bár néhány termék esetében olcsóbb volt itt az ár, összességében jóval magasabb lett a számla végösszege.
Ha csak az ételsor szűken vett árát számoljuk - vagyis például vajból nem a fajlagos kilós árat, hanem 10 deka árát számoltuk -, a legolcsóbb helyről is csaknem 6700 forintból jön ki a négy fogás, átlagosan pedig 6851 forintot kell a boltban hagynunk a szükséges mennyiségű élelmiszerekért. Listánk alapján a legjobban akkor járunk, ha a Pennyinél próbálkozunk, de a lista második és harmadik helyezettje, az Aldi és az Auchan is szorosan követi az árakat ezeknél a termékeknél.
Az is jól látszik, hogy az árstop hogyan változtatta meg az árak egyensúlyát: a sertéscomb ára eddig nagyjából a tarjával együtt mozgott, ám most, amíg előbbi általában 1300 forint körüli áron kapható, a csont nélküli tarja ára már közelít a 2000 forinthoz, sőt, van, ahol 2200 forintért lehet megkapni. Vannak termékek, ahol az alapból olcsóbb, alacsonyabb minőségű termék árát vetettük össze az árstopos, de magasabb minőséget képviselő termékével: konkrétan a tejnél hasonlítottuk össze az 1,5 százalékos zsírtartalmú (piaci árú) és a 2,8 százalékos zsírtartalmú (árstoppolt) UHT-tej árát. Két olyan üzletet találtunk, ahol – ahogy az normális körülménye között elvárható lenne – utóbbi volt drágább, ez azonban jó eséllyel nem a piaci folyamatokkal magyarázható, jó eséllyel inkább azzal, hogy az árstoppolt terméknél nem kapható a hagyományosan legolcsóbb árucikk.
Jóllehet az árstopról szóló rendelet azt is előírja, hogy az érintett termékeknek ugyanolyan mennyiségben kell lennie a polcokon, mint az árstop bevezetése előtt, a tejnél is látszik, hogy ez nem minden esetben sikerül. De találtunk üres polcokat az üzletekben ott is, ahol az étolajnak kellett volna lennie – itt ráadásul helyettesítő termékként a vásárlónak be kell érnie a jóval drágább olívaolajjal, a korábban elérhető még olcsóbb alternatívák szintén eltűntek a boltokból.
Átmeneti áruhiány mellett is lesz mit enni, de az áraktól sokkot kaphatunk
Újabb jelentős áremelkedés jöhet az élelmiszereknél. A vásárlóknak arra is készülniük kell, hogy egyes termékekből átmeneti hiány alakul ki. Ezen a helyzeten az árstop fenntartása sem tud segíteni. A kényszer a rosszabb minőségű áruk felé terelheti a keresletet.
Az érdekes természetesen az lesz, hogy az árstop kivezetése után milyen folyamatok indulnak el a hazai kiskereskedelemben: keletkezik-e áruhiány az olcsóbb termékeknél, amelyekre esetleg nagyobb lesz a kereslet, elszállnak-e az árak, visszarendeződnek-e az árviszonyok az árstoppal érintett és nem érintett termékeknél? Terveink szerint havonta mérjük majd fel ugyanannak a termékkörnek az árait, és nézünk körül a polcokon, hogy lássuk, hogyan reagál a hazai kiskereskedelem az alapanyagárak mozgására és a kormányzati intézkedésekre.