Helyes gazdaságpolitikával el lehet kerülni a recessziót, Magyarország 2023-2024 táján visszatérhet a növekedési pályára – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio szerdai konferenciáján. Kijelentése némiképp meglepő, nem sokkal korábban ugyanis a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában még egy olyan diát vetített, amelyen az látszott: a magyar GDP 2022 negyedik negyedévében már csökken, és mínuszban marad egészen 2023 negyedik negyedévéig. Tankönkönyvi definíció szerint akkor beszélünk (technikai) recesszióról, ha a gazdaság két egymást követő negyedévben zsugorodik.

Varga Mihály 60. Közgazdász-vándorgyűlésen bemutatott prezentációja

Ha a pénzügyminisztérium előrejelzése bejön, akkor

a magyar gazdaság 2023 első negyedévétől technikai recesszióban lesz.

Igaz, a Közgazdász-vándorgyűlésen vetített diát nem Varga Mihály készítette, hanem minisztériumi stábja – egy másik dián kicsit meg is lepődött, egy elejtett fél mondattal jelezve: nem is tudja pontosan, a kollégái miért tették be, de ha már ott van, végülis beszélhet róla. És az is igaz, hogy Varga a vándorgyűlésen sem igazán vett tudomást a saját maga által a feje fölé vetített GDP-előrejelzésről, a recesszió szó nem hagyta el a száját, mindössze annyit mondott: 2023-ra nehéz növekedéssel tervezni. Most azt mondta: a kormány jövőre egyszázalékos növekedésre számít – ami egy erős negyedik negyedéves visszapattanással és mérsékelt első három negyedévi visszaeséssel akár össze is jöhet. Ami ettől függetlenül még mindig több negyedévnyi technikai recessziót jelent.

Mindenesetre a jelek szerint Varga Mihály optimistább a szakmai stábjánál – vagy legalábbis a nyilvánosság előtt optimistának mutatja magát. Ami nem feltétlenül lenne probléma, bár éppen ilyen nehéz gazdasági helyzetben a befektetők, az elemzők – és nem mellesleg a lakosság – talán inkább reális helyzetértékelésekre lennének kíváncsiak a magyar gazdaságpolitika egyik irányítójától.

A forintot ütik, ahol érik

Vagy pedig a pénzügyminiszter tarsolyában van valamilyen – eddig be nem jelentett – intézkedés(csomag), amivel a recesszió elkerülhető. Ha van ilyen, akkor ideje lenne előrukkolni vele. Varga szerint „a kormánynak megvannak az eszközei a külső folyamatok ellensúlyozására, és a piacok ezt kezdik érzékelni”. Valójában nem látszik, miben nyilvánul meg a piacok pozitív attitűdje.

Aligha a devizapiacra gondolt, a jegybanknak 5 százalékponttal kellett megemelnie az irányadó kamatot ahhoz, hogy megállítsa a forint árfolyamának szabadesését, plusz magára kellett vállalnia, hogy az amúgy sem valami izmos eurótartalékát égetve közvetlenül váltja le az energiaimport költségeinek fedezéséhez szükséges forintot. Az irányadó kamat (ez épp a jegybank egynapos betétjének rátája) így jelenleg 18 százalék, ami rendkívül magas. Nem mellesleg az ilyen magas kamatkörnyezet éppenséggel rontja a jövő évi növekedési kilátásokat, a magas kamatok lefojtják a hitelezést, a vállalkozások visszafogják beruházásaikat, a háztartások visszafogják fogyasztásukat stb.

Ami a hiányból hiányzik

Általában véve úgy tűnik, mintha a pénzügyminiszter valamiféle párhuzamos valóságban mozogna – vagy legalábbis párhuzamos valóságot igyekszik felmutatni, ami talán még a jobbik eset. Ami felségterületét, a költségvetést illeti, a miniszter büszkén hangoztatta, hogy a kiadáscsökkentő intézkedéseknek hála május-júniusa óta a hiány érdemben nem növekedett, szeptemberben pedig 181 milliárd többletet ért el a költségvetés. Arról nem beszélt, hogy a választások előtti költekezésnek hála a hiány már májusban elérte a 2,74 ezermilliárd forintot – az egész éves terv 3,15 ezermilliárd forint.

Varga megint elismételte, hogy

a GDP arányában 4,9 százalékos hiánycél tartható – ami nem egészen igaz,

az uniós módszertan szerint a plusz gázbeszerzést bele kell számítani a hiányba, azzal együtt a deficit a GDP 6,1 százaléka lehet.

A miniszter arról sem beszélt, hogy a hiánycél tartásához nem csak a kiadáscsökkentő intézkedések járulnak hozzá, hanem a vártnál sokkal magasabban teljesülő bevételek. Amelyek egyrészt adóemeléseknek, különadóknak köszönhetők, másrészt a rendkívül magas inflációnak (a magyar infláció immár 20 százalék fölötti, csak a három balti államban magasabb), a növekvő árak miatt ugyanis az állam forgalmi típusú adóbevételei (elsősorban áfából és jövedéki adóból) is magasabbak.

Volt adósságcsökkentés, de lehetett volna több

Varga Mihály szerint az államadósság csökkentése a 2010-es években jól haladt, a GDP-arányos adósságot sikerült levinni 80 százalékról 65-re, a folyamat a pandémia miatti – egész Európában jellemző – állami kiadásnövelés miatt tört meg. „A cél most az, hogy visszatérjünk a korábbi, csökkenő pályára” – mondta Varga. Abban a miniszternek tagadhatatlanul igaza van, hogy a Fidesz 2010-ben magas államadóssággal vette át a kormányzást, és az adósságot fokozatosan sikerült lejjebb tornázni. Felvethető, hogy az adósságot lehetett volna gyorsabban csökkenteni, és akkor most nem állna újra 80 százalék közelében. Erre a felvetésre a miniszter a Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, hogy Magyarország feltörekvő gazdaság, így a gazdaság élénkítése fontosabb volt, mint a drasztikus adósságcsökkentés.

A kormány jellemzően nagyon büszke a magyar gazdaság elmúlt években látott növekedésére, pedig olyan nagy növekedés azért nem volt – különösen ahhoz képest, hogy egy alapvetően növekedést támogató külső környezetben a gazdaságot a kormány és a jegybank is fűtötte.

Az államadósság egyre nagyobb teher lesz

Mindezzel együtt tény, hogy a magyar államadósság régiós összehasonlításban rendkívül magas. A magas adósságszint relatíve magas adósságszolgálattal jár, vagyis folyamatosan terheli az államháztartást, ráadásul gazdasági-költségvetési kockázati tényező. A miniszternek abban is igaza van, hogy az államadósság szerkezete most sokkal egészségesebb, mint 2010-ben volt, alacsony a devizaadósság aránya, és magas a lakossági állampapírok részesedése.

Varga Mihály büszkén ismertette, hogy Magyarország finanszírozása a romló környezet ellenére biztosított, a magyar papírok többszörös túljegyzés mellett kelnek el az aukciókon. Az új lakossági állampapírok kibocsátása kapcsán elmondta, hogy két hét alatt több mint 1000 milliárd forint értékben keltek el ezek a papírok, ami azt bizonyítja, hogy „a magyar emberek szeretnek az államba befektetni”. A miniszter elmondta, hogy az ország finanszírozása a háborús helyzetben is stabil.

A helyzet azért megint csak nem ilyen egyszerű, a magas kamatkörnyezet azzal jár, hogy az állam csak magas hozamra képes adósságot kibocsátani, és az ország nem épp a legjobb megítélése (ebben szerepet játszik az orosz energiának való jelentős kitettség, az unióval folytatott viták, az ad hoc gazdaságpolitikai lépések, mint a különadók) miatt is felárat kell kínálni. Ami azzal jár, hogy a következő években jelentősen nőni fog az adósságszolgálat költségvetési terhe.

Fazekas István

„Összességében elmondhatjuk, hogy a helyzet nehéz, de nem reménytelen. Az elmúlt időszakokban Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogyan belement” – mondta Varga. A kincstári sikerpropaganda bejáratott kommunikációs panel a fideszes politikusoknál, ám ahogy a fenti grafikonok mindegyikén jól látszik, nincs szó semmiféle magyar csodáról, Magyarország a többi régiós országhoz hasonlóan teljesített az elmúlt években, bizonyos mutatókban pedig inkább rosszabbul.