Két „húsba vágó” kérdésről, az orosz–ukrán háborúról és az energiáról tárgyaltak az európai uniós miniszterelnökök prágai csúcstalálkozójukon – mondta a miniszterelnök az esemény után a közösségi oldalára feltöltött videóban, amelyhez azt írta: sikerült elérniük Magyarország céljait.

A háború ügyében – magyarázta Orbán Viktor – azt az álláspontot képviselte, hogy a legfontosabb a béke és az eszkaláció elkerülése. Ezért arra kérte az Európai Unió nagyobb államainak vezetőit, hogy próbáljanak tárgyalni a háború továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

Az energiát illetően Orbán kijelentette: „sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk. Ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, sőt lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks II. atomerőművét”.

Azt is közölte a miniszterelnök: felszólították az Európai Bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről.

Gázársapka nélkül nem sokat ér az uniós rezsicsomag - Magyarországon meg pláne nem

A drámai zenével aláfestett videóban – amelyből így nem derülhet ki, hogy kifügyülték és pfujogták érkezésekor – Orbán úgy beszél, mintha a nyolcadik szankciós csomagot a csütörtöki és pénteki prágai eseményen fogadták volna el, ez azonban már korábban megtörtént, és az energiát – egész pontosan az orosz olajszállítmányokat – is érinti. A döntéssel ársapkát határozott meg az EU azokra az olajszállítmányokra, amelyek Oroszországból indulnak, és valamely uniós vagy G7-országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttatja el őket egy harmadik országba, tehát nem az EU-ba, illetve valamely nyugati biztosítótársaság biztosítja a küldeményt. A cél ezzel az, hogy a szegényebb országok ne kapjanak drága energiát, de természetesen az orosz bevételek csökkentése is elérhető ezzel.

Az Orbán által említett gázellátásra vonatkozó indítvány sem az eredeti javaslatban, sem az arról folytatott tagállami vitában és a nyilvánosságra került álláspontokban nem volt. Ráadásul a nyolcadik csomagot Magyarország is megszavazta.

A prágai csúcstalálkozó – írja az Eurologus – döntéselőkészítő esemény volt, előre lehetett tudni, hogy nem hoznak konkrét döntéseket az állam- és kormányfők, mert az informális egyeztetéseken erre nincs is lehetőség. Olyannyira, hogy nem fogadnak el írásos zárókövetkeztetéseket sem, amelyek később a jogalkotás alapjai lehetnének. Hogy miről volt szó rajta, arról itt olvashat bővebben:

Az EU vezetői Prága után sem döntöttek arról, mi lesz a gáz árával