Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt júliusi szintjétől – derül ki a GKI Gazdaságkutató közleményéből.

A GKI fogyasztói bizalmi index április óta nagyon jelentősen, több mint 30 ponttal esett szeptemberre. Legutóbb nagyjából tíz éve, a Széll Kálmán terv idején volt ennél pesszimistább a lakosság, amely a saját pénzügyi helyzetét az előző havinál rosszabbnak érezte, véleménye lényegesen pesszimistább a koronavírus-válság kezdetekor kialakult pánik idején tapasztaltnál. A felmérések története során az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket idén februárban érezték a legkedvezőbbnek, azóta minden hónapban, egyenletes ütemben gyengül a reményük. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit jelentősen, míg a következő egy évre vonatkozókat kissé romlónak érzékelték az augusztusihoz képest.

Az üzleti szférában – az építőipar kivételével, ahol az előző hónaphoz képest jelentősen esett a bizalmi index – minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett, de egyik sem lett derűlátóbb a júliusinál. A legoptimistább ágazat az ipar, a legkevésbé az építőipar és a kereskedelem voltak. Az iparban javult a készletek és a teljes rendelésállomány megítélése, de ezen belül az exporté nem. Az elmúlt időszaki termelésről alkotott vélemény és a termelési várakozások viszont romlottak. Az építőiparban szeptemberben a magasépítők kilátásai kissé, az amúgy is pesszimistább mélyépítőké számottevően rosszabbak lettek. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is. A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése kissé rosszabb lett, a rendeléseké viszont sokkal kedvezőbb. A szolgáltatói bizalmi index szeptemberi javulásában főleg az általános üzletmenet és a várható forgalom javuló megítélésének volt szerepe.

Folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, de összességében még mindig minimálisan többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést. Emellett tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Az áremelési törekvés nagyon erős, bár szeptemberben a kereskedelemben és az építőiparban érezhetően gyengült, ám a cégeknek így is körülbelül 60 százaléka tervez áremelést. A fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták, szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban az ipar kivételével jelentős javulás történt, bár az aggodalom továbbra is nagyon erős.