Joe Biden elnök szerdán jelentette be a diákhitelek elengedésére vonatkozó tervét, e szerint 10 000 dollárt engednek el azon hitelfelvevőknek, akik évi 125 000 dollárnál kevesebbet keresnek, illetve a fizetési moratóriumot is meghosszabbítják az év végéig – írja a CNN.

Biden elnököt hivatalba lépése óta komoly politikai nyomás alatt tartják, számos demokrata politikus követeli tőle, hogy széles körben törölje el a diákhitel-tartozásokat. Bár a diákhitelek elengedése amerikaiak millióinak jelenthetne pénzügyi könnyebbséget, a költségek kifizetését az államkasszára hárítaná. Becslések szerint minden egyes, maximum évi 125 000 dollárt kereső hitelfelvevő esetében 10 000 dollár egyszeri elengedése közel 300 milliárd dollárjába kerülne a kormánynak.

Ráadásul a hitelek egyszeri elengedése csupán tüneti kezelése a valódi problémának, ami a felsőoktatás megfizethetetlensége. Jelenleg a diákhitel-tartozások összesített összege 1,6 ezer millárd dollárra rúg. Ezen pedig az egyszeri elengedés hosszú távon nem segít, olyannyira nem, hogy néhány éven belül ennek ellenére is visszaállna erre az összegre a kintlevőségek összértéke.

A diákhitelek elengedése az inflációt is növelheti – bár sok szakértő szerint ez a hatás szerény lenne, mivel a hitelfelvevők általában idővel visszafizetik a diákhiteleket. Nem kapnának egy összegben pénzt, ha adósságuk egy részét törölnék. Ehelyett havonta kevesebb pénzt kellene fizetniük a diákhitelek törlesztésére.

A történethez hozzátartozik, hogy idén ősszel félidős választások lesznek az Egyesült Államokban, amelyek során megváltozhat nem csak a szenátus, de a képviselőház összetétele is, ráadásul a félidős választások hagyományosan nem kedveznek az USA-ban a kormánypártnak, ezért nem lehet véletlen az adósságkönnyítő intézkedések mostani bejelentése. Joe Biden vélhetően többek között ezzel próbálja elkerülni a kisebbségi kormányzás rémképét.