A Legfelsőbb Bíróság által meghozott döntésen ugyan nem tud változtatni az elnök, de hatalmában áll kiadni olyan rendelkezéseket, amelyek megkönnyíthetik az abortuszt tiltó államokban élők hozzáférését a nem kívánt terhesség megszakítását szolgáló kezelésekhez.
Joe Biden elnök pénteken aláírja azt a rendeletet, amelynek célja az abortuszhoz való jog védelme, válaszul a Legfelsőbb Bíróság Roe kontra Wade ügyben hozott döntő jelentőségű határozatára – írja a CNN.
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán az elnök nem tehet semmilyen intézkedést az abortuszhoz való jog országos szintű visszaállítására. Biden maga is elismerte, hogy lehetőségei az abortuszhoz való hozzáférés kiterjesztésére továbbra is korlátozottak, és felszólította az amerikai népet, hogy a novemberi félidős választásokon válasszon több olyan kongresszusi tagot, akik támogatják az abortuszhoz való hozzáférést védő szövetségi jogszabályokat.
Ennek ellenére a demokraták és az érdekvédők nyomást gyakoroltak a Fehér Házra, annak érdekében, hogy az elnöki hivatal határozottabban foglaljon állást az abortuszhoz való hozzáférés kodifikálása érdekében. Múlt hónapban Biden utalt arra, hogy fontolgatja bizonyos elnöki rendeletek kibocsátását.
A pénteki elnöki rendelet arra kötelezni Xavier Becerra egészségügyi és humánminisztert, hogy tegyen lépéseket az abortuszhoz való hozzáférés biztosítására, beleértve az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) által jóváhagyott gyógyszeres terhességmegszakítást és a „reproduktív egészségügyi szolgáltatások teljes skálájához” való kiterjesztett hozzáférést – olvasható a CNN-nel megosztott kormányzati tájékoztatóban. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják „a sürgősségi fogamzásgátlást és az olyan hosszú hatású, reverzibilis fogamzásgátlásokat mint például a méhen belüli eszközök (IUD)”. E szerint a születésszabályozás a megfizethető egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozik.
Fülke: "Az abortusz nem arról szól, hogy libsi nők meg akarják gyilkolni a gyerekeiket"
A Roe kontra Wade, avagy a szabad abortuszjogot lehetővé tevő amerikai ítélet felülírása után felvetődik a kérdés: visszafele megyünk-e az időben, amikor a konzervatív politikusok a szabadságjogok korlátozásába kezdenek? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában az abortuszvita mellett arról is beszélgettünk, miért ijesztő, hogy a Republikánus Párt és a Fidesz újabban egymástól merítenek.
Az egészségügyi tárca feladata, hogy 30 napon belül jelentést készítsen a rendelet utasításainak végrehajtásáról, amely a felvilágosítás fokozására és az abortuszt kérő betegek orvosi, illetve digitális adatainak védelmére irányuló lépéseket is tartalmaz.
Emellett a rendelet létrehoz egy ügynökségek közötti munkacsoportot az egészségügyi tárca és a Fehér Ház genderpolitikai tanácsa között, amelynek tagja Merrick Garland igazságügyi miniszter is. Ő a Fehér Ház szerint „technikai segítséget nyújt majd az államoknak, amelyek jogi védelmet biztosítanak az államon kívüli betegek, valamint a legális reproduktív egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók számára”.
A Fehér Ház több progresszív elképzelést is elutasított az abortuszhoz való hozzáférés védelmére, többek között azt, hogy az abortuszszolgáltatók szövetségi tulajdonban lévő ingatlanból dolgozhassanak olyan államokban, ahol az eljárás tiltott. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára szerint a szövetségi ingatlanok abortuszszolgáltatások céljára történő felhasználása „veszélyes következményekkel járna”. A Fehér Ház azt is megismételte, hogy az elnök nem támogatja a Legfelsőbb Bíróság bővítését, ahogyan azt sok progresszív szorgalmazza.
Biden azonban nemrégiben azt mondta, támogatná, hogy eltekintsenek a kritikus küszöbtől – a 100 tagú szenátusban a legtöbb törvény elfogadásához 60 szavazat kell és vélhetően ezt szeretné Biden lejjebb tornászni – annak érdekében, hogy a kongresszus által elfogadott törvények révén kodifikálják az abortuszhoz és a magánélethez való jogot. Az elnök korábban vonakodott attól, hogy támogassa a szenátus szabályainak megváltoztatását annak érdekében, hogy átverhesse rajta a programját.
A demokrata szenátorok, Joe Manchin nyugat-virginiai és Kyrsten Sinema arizonai képviselő – két olyan törvényhozó, akiknek a támogatására az elnöknek szüksége lenne – mindketten gyorsan kifejezték ellenérzésüket a küszöb-szabályok megváltoztatásával szemben, lényegében megakadályozva ezzel a szabályok eltörlésére irányuló terveket.