A párhuzamos import 6 milliárd dollárt tett ki május és július között – dicsekedett Gyenyisz Manturov miniszterelnök-helyettes újságíróknak. Mi is az a párhuzamos import? Olyan nyugati áruk beszerzése, amelyeket szankciók sújtanak, illetve amelyeket korábban Oroszországban állítottak elő az ukrajnai háború miatt távozó nyugati cégek.

Oroszország nem hagyja válasz nélkül a nyugati szankciókat. Megvannak a technikái annak, hogy miképp lehet a szürke piacról beszerezni a szükséges mobiltelefonokat, alkatrészeket vagy épp divatcikkeket. Sok olyan nyugati chip és alkatrész van, melyek hiányában Oroszország nem tudná sokáig folytatni a háborút Ukrajnában. A kérdés az, hogy a Nyugat milyen módon válaszol erre? Erősítse a szankciókat, hogy szűkítse az oroszok mozgásterét?” – magyarázta a Deutsche Wellének a feltörekvő piacok szakértője, Timothy Ash, aki a BlueBay vagyonkezelőnek dolgozik.

A párhuzamos import azt jelenti, hogy oly módon hozzák be az árut Oroszországba, hogy a gyártó arról nem tud. Vagyis az áru valódi, de a célállomás megjelölése nem.

Például, ha egy Levi's nadrágot eredetileg Indiába akarnak exportálni, de azután kiderül, hogy valójában a német piacra szánják, akkor a szürke piacon landol, ahol a gyártó cég elveszíti a nyomát. Ha aztán kiderül, hogy nem is Németország, hanem Oroszország az új célállomás, akkor arról már senki sem tud, ha nem néz utána alaposan az ügynek.

Hogy csináljak az oroszok?

Májusban kiadtak Moszkvában egy listát azokról az árukról, melyeket be kell szerezni a szürke piacokon. Ezen a listán nagyon sok minden szerepel a hadihajóktól az autó-alkatrészekig. Putyin a lakosságra is gondol: ott díszelegnek a listán az okostelefonok és a divatcikkek is.

Csak néhány márka mutatóban: Mercedes-Benz, Volkswagen, Continental, Ferrari, Apple, Samsung, Microsoft, Siemens, Duracell, Canon, Playstation stb.

Honnan szerzik be ezeket az árukat az oroszok? Leginkább az egykori szovjet tagállamokból, Kazahsztánból, Örményországból és Belaruszból. A legjobb az az egészben, hogy ez teljesen legális. Legfeljebb az orosz vevők kicsit drágábban jutnak hozzá az áruhoz, mint korábban, hiszen a közvetítő kereskedők is ráteszik a hasznot.

Az Apple-nek ily módon, ha ősszel piacra dobja az iPhone 14-et, számolnia kell azzal, hogy az kapható lesz Oroszországban is, noha az amerikai óriás felszámolta a kapcsolatait az oroszokkal.

Nagyon nagy üzletről van szó: Moszkva azzal számol, hogy idén ennek értéke meghaladhatja a 16 milliárd dollárt. Ez nem tűnik olyan nagy összegnek, ha az utolsó békeév statisztikáját nézzük, mert a 2021-es orosz importnak ez csak a 4%-a lenne. Csakhogy az ukrajnai háború miatt zsugorodik Oroszország importja, amely valószínűleg egyharmaddal lesz kisebb, mint tavaly.

Oroszországnak pénze van az energiaexportból, viszont borzasztóan hiányoznak mindenünnen a chipek és más alkatrészek.

“Putyin legnagyobb problémája most az, hogy az Ukrajnában harcoló sereg nagyon sok haditechnikát veszített el. Ezt kell pótolnia. Oroszországban az autógyártás már leállt chiphiány miatt. Mi lehet a tankok vagy harci repülőgépek esetében?” – teszi fel a kérdést Timothy Ash. Aki arra is rámutat, hogy mindennek komoly PR-hatása van, mert Putyin azt akarja sugallni, hogy “a szankciók nem működnek, minden megy tovább, mint korábban”.

Mit tehet a Nyugat?

Minthogy Oroszország betartja a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, a nyugati cégek nem sokat tehetnek, mert nem tudják megakadályozni, hogy a termékeik a szürke piacon landoljanak – mondja a szakértő, hozzátéve: a nyugati kormányok viszont sokat tehetnek azért, hogy megakadályozzák Oroszországot a szankciók kijátszásában. Hogyan? Úgy, hogy másodlagos szankciókkal sújtják azokat az államokat, amelyek lehetővé teszik szürke piacaik használatát az oroszoknak. Ilyen értelemben Putyin dicsekvése arról, hogy a nyugati szankciók nem hatékonyak, kontraproduktív, mert épp arra sarkallhatja a nyugati államokat, hogy tegyenek hatékony lépéseket a szürke piaci kereskedés ellen – hangsúlyozta Timothy Ash, aki a Deutsche Wellének nyilatkozott.