Legutóbb csütörtökön volt kamatemelés, a forint azonban újra gyengélkedik.
Bár eredetileg nem kamatdöntőnek hirdették meg, mégis keddi ülésén határoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamat és az egyhetes betéti kamat ismételt összezárásáról.
A június végén tartott kamatmeghatározó ülésén a monetáris tanács 185 bázisponttal 7,75 százalékosra emelte a jegybanki alapkamatot, hogy tavaly november óta ismét azonos szintre kerüljön az egyhetes betét kamatával. A múlt csütörtökön azonban az egyhetes betétet 200 bázisponttal magasabban, 9,75 százalékon hirdette meg az MNB arra reagálva hogy előző nap újabb rekordmélységekbe gyengült a forint: az euró árfolyama csaknem 417 forintra, a dolláré majdnem 410 forintra, a svájci frank pedig 421 forint fölé emelkedett.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke már előző nap bejelentette, hogy az egyhetes betéti kamat emelésével fog a jegybank reagálni a piaci fejleményekre. Virág szavainak hatására a forint árfolyama erősödött.
Az alapkamat emelésével párhuzamosan a monetáris tanács dönt a kamatfolyosóról, amely a jelenlegivel egyező 300 bázispont szélességét feltételezve 12,25 százalékosra emelné a látra szóló és az egyhetes fedezett hitel kamatát, amivel a mostani 50 bázispontról 250 pontra nő a jegybank mozgástere.
A legutóbbi kamatdöntésről itt írtunk bővebben:
Óriási kamatemelést jelentett be az MNB, majd zuhanni kezdett a forint
200 bázispontot emelt a jegybank az egyhetes betéti tender kamatán, hogy mentse a menthetőt. Az első piaci reakciók alapján úgy tűnik, nem sikerült megnyugtatni a befektetőket.
(Címlapképünkön Virág Barnabás látható.)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.