A hvg.hu-nak néhány napja mesélt egy fagylaltkészítő arról a félelméről, hogy az élvezeti cikkekről, például a fagylaltról mondanak le az emberek először a jelenlegi helyzetben, így például a cukrászdai fagylaltok helyett a szupermarketekben megvett jégkrémeket keresik majd. A Magyar Édességgyártók Szövetségének kerekasztal-beszélgetésén jártunk, ahol arra kerestük a választ, hogy a jégkrém népszerűsége valóban nőhet-e.

Szinte minden alapanyag ára minimum a duplájára emelkedett

A magyarországi jégkrémgyártók már tavaly év közben szembesültek a drasztikus áremelkedésekkel, az alapanyaghiánnyal és az energiaárak emelkedésével – mondta el Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet kerekasztal-beszélgetésén.

A cukor euróalapú ára az idei első negyedévben 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbinál, a búza esetében a drágulás 65 százalék, a pálmaolaj 79, a napraforgóolaj 136, a vaj 60, a tejpor 62, a műanyag alapanyag 42, a papír alapanyag 40, a tengeri szállítás 215, a közúti szállítás pedig 29 százalékkal nőtt

– tette hozzá.

„Már tavaly érezni lehetett a jelenlegi problémák előszelét, a klasszikus áremelkedés és az áruhiány tavaly még csak egyes termékeknél fordultak elő, mostanra viszont már széles körben állandósultak” - mondta el Tischer Thomas, a környei Gelato Italiano ügyvezetője.

Tischer Thomas elmondta, „a jégkrém elengedhetetlen alapanyaga a tej, tejpor, vagy savópor, a cukor, a zsír (kókuszzsír). Emellett olyan segédanyagok is szükségesek az elkészítéséhez, mint a gyümölcs vagy aroma, a színezék és a stabilizátorként használt szentjánoskenyérmag-liszt.” A laktóz-, és cukormentes termékek esetében pedig a tejet növényi fehérjével lehet kiváltani, a cukrot helyettesítő termékekkel, cukoralkoholokkal, növényi rostokkal (pl.inulinnal), vagy ezek kombinációjával.

Tavaly nagy gondot jelentett például az inulin beszerzése, ez gyakorlatilag eltűnt a piacról. A másik fontos összetevő a szentjánoskenyérmag-liszt, ami tavaly hónapokig eltűnt a piacról, azóta pedig drámaian emelkedik az ára.

Az ügyvezető elmondta, összességében nem volt olyan alapanyag, amelynek az ára az egy évvel korábbihoz képest minimum a duplájára ne emelkedett volna idén tavasszal.

Búcsút mondhatunk a legjobb fagyiknak a drágulás miatt?

Aki a jégkrémnél és az ízesítőkkel, színezékkel telenyomott fagylaltnál többre vágyik, egyre kevesebb helyen talál majd ilyet. Az alapanyagnak már itt is napi árfolyama van, az energia pedig csak annak nem drágult, akit még köt a szerződése. Ráadásul csalódnia kell annak is, aki úgy spórolna, hogy lemond a minőségről: a silányabb minőségű fagylaltot készítők is felzárkóznak árban a drágákhoz.

Ad-hoc szerződéseket kötnek, a szállítói határidők hosszabbak

Az orosz–ukrán háború tovább nehezítette a beszerzéseket: a Gelato Italiano ügyvezetője példaként az üvegpoharakba töltött fagylaltokhoz szükséges üvegbeszerzést említette, ami ellehetetlenült, miután hét Ukrajnában működő üveggyár működése állt le. A bizonytalan helyzet miatt „az éves szerződések helyett ad hoc szerződéseket kötnek a beszállítókkal, akik – ha egyáltalán szállítanak – sokkal hosszabb határidőket vállalnak, és ragaszkodnak az előre fizetéshez.

A Gelato Italianónál a jelenlegi helyzethez úgy alkalmazkodtak, hogy napról napra terveznek, így akkor rendelik meg ők is az alapanyagot és a csomagolóanyagot, amint beérkezik a konkrét megrendelés. "Az új termékek fejlesztése háttérbe szorult, míg előtérbe került az, hogy egyáltalán kapjanak terméket a vevők – lehetőség szerint minél gyorsabban és olcsóbban.”

Az elszabaduló energiaárak is nagy problémát jelentenek, hiszen a jégkrémgyártáshoz, -szállításhoz, -tároláshoz nagyon sok energiára van szükség: a pasztőrözéshez sok gáz, a hűtőgépek működtetéséhez, a szállításhoz pedig rengeteg áram szükséges, így hosszú távon a megújuló energia az egyetlen kiút az ügyvezető szerint.

„Brutális áremelkedés előtt állunk”

Tischer Thomas szerint hosszabb távon a drasztikus áremelés a fogyasztás visszaeséséhez fog vezetni, hiszen a magyar fogyasztók rendkívül árérzékenyek és a brutális áremelkedések mellett „csak az a vevőkör marad meg, aki a megemelkedett árakat elfogadja, vagyis teljes vevőkör szűnhet meg”.

Lesznek termékek, amiket már nem éri meg gyártani, mert annyira drágák lehetnek majd, hogy ezeket már senki sem veszi meg. Emellett a szortimens szűkítése várható.

– mondta el az ügyvezető, aki hozzátette, akár luxuscikké is válhat a jégkrém a jövőben.

Ráadásul a megemelkedett árakra jön rá a kormány által július 1-től számos új termékcsoportra kiterjesztett népegészségügyi termékadó (neta). Bár ez korábban csak a magas cukortartalmú jégkrémekre vonatkozott, mostantól az összes jégkrémre – a cukormentesre is – meg kell fizetni.