Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
Több mint hét százalékot drágult egyetlen hónap alatt a vasárnapi ebédünkhöz felhasznált, a boltokban piaci áron forgalmazott élelmiszerek ára, és majdnem ötszázalékos a drágulás akkor is, ha a kosárból kivesszük a szezonális friss zöldségeket és gyümölcsöket is. Két hónap alatt pedig ez utóbbi adat már meghaladja a 9 százalékot – ami azért is érdekes, mivel kosarunkban több olyan terméket is találhatunk, amelynek alapanyaga az árstop miatt nem drágulhat, vagyis a feldolgozott termékek jobb fokmérői annak, milyen mozgások is mennek végre az élelmiszereknél. Ilyen például a kenyér, amelynek átlagos ára egyetlen hónap alatt 19, két hónap alatt pedig 29 százalékkal növekedett, miközben a búzafinomliszté a tavaly októberi szinten áll. Tovább drágult a szintén lisztből (és a nagyjából hasonló szinten mozgó tojásból) álló száraztészta is, igaz, itt nem annyira kiugró a drágulás – bár két hónap alatt 6 százalék azért nem elenyésző.
Persze más a kép akkor, ha a teljes kosarat vesszük alapul, hiszen abban több nagy értékű árstopolt termék – például húsok – találhatók: a teljes kosárérték ára 3,3 százalékkal nőtt. Normális időkben ekkora drágulás egy év alatt (sem) szokott bekövetkezni, de láthatóan most nem azokat az időket éljük.
Tudhatja ezt a kormány is, amely a hónap közepén úgy döntött, újabb három hónappal, október 1-jéig meghosszabbítja a hét termékkörre kivetett árstopot. Hogy beválik-e a taktika, és addigra tényleg visszatérnek-e az árak egy elfogadhatóbb sávba, az legalábbis kétséges, ahogy az is, hogy a terméklánc szereplői az emelkedő takarmányárak miatt hogyan tudják különösebb veszteség nélkül megúszni az újabb ársapkás időszakot.
Azoknak a kisboltosoknak, akikkel nemrég beszélgetett a hvg.hu, egyértelmű a válasza erre: sehogy.
A nemzetközi multikkal szemben ők jóval kisebb mennyiségben szerzik be az általuk értékesített árut, ez pedig kisebb lobbierőt is jelent – és természetesen magasabb beszerzési árat. Olykor már a fogyasztói ár több mint kétszeresét is eléri a nagykereskedelmi árszint, vagyis a forgalmazás – amelyet az árstopról szóló rendelet előír – egyre nagyobb teher a számukra. Ráadásul, szemben a benzinkutasokkal, ők semmilyen kompenzációra nem számíthatnak az állam részéről.
Nem szűnik ugyanakkor a másik probléma, az áruhiány. Nem véletlen, hogy ma már nincs olyan lánc, ahol ne léptettek volna életbe mennyiségi korlátozást az árstopolt élelmiszereknél, igaz, még így is előfordul, hogy a vásárláskor üres polcokat találtunk egy konkrét áru helyén. Ez is magyarázza, hogy a még ezekben a termékkörökben is előfordul, hogy drágulást tapasztalunk: például ha a legolcsóbb sajátmárkás termék hamar kifogy, akkor már csak a drágábban fixált árú márkásat találjuk a polcokon. Márpedig mi a bolti körünknél minden termékből az éppen kapható – nem akciósan – legolcsóbbat kerestük.
A kormány mindenesetre tartja magát ahhoz, amit eldöntött: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt közölte, hogy „mi árstopokban hiszünk”.
Adódik tehát a kérdés: a kereskedők miben hisznek? Pusztán az árakat – vagy a KSH statisztikáit – nézve nehéz megmondani, hogy mennyire terelődik át a drágulás más termékekre, az viszont látszik, hogy a hasonló termékkategóriákban korábban nagyjából együtt mozgó árak teljesen elszakadtak az árstopoltakétól. Az például már a normalitás, hogy az alacsonyabb zsírtartalmú, vagyis alacsonyabb minőségű 1,5 százalékos UHT tej ára lehagyta a 2,8 százalékosét, de érdemes nézni a liszteket is. A korábban a búzafinomlisztnél nagyjából 20-25 százalékkal drágább réteslisztet ma már több mint dupla annyiért, bőven 300 forint fölött kilónkénti áron lehet megvenni.
Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, fél kilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) |
Ez is magyarázat arra, hogy májusban a KSH még az eleve sokkoló, 10,7 százalékos inflációhoz képest is jóval magasabb, 18,6 százalékos éves drágulást regisztrált átlagosan az élelmiszereknél, a havi (április-május közötti) infláció pedig az 1,7 százalékos átlagos szint duplája, 3,5 százalék volt.
De mennyiből is jön ki négy személyre négy fogás? Ha a hét nagy áruházlánc valamelyikében vásároljuk meg a hozzávalókat, június végén átlagosan 7115 forintos költséggel kell számolni, ez egy hónappal korábban 6889 forint volt. A legolcsóbb Auchan és a legdrágább Príma árai között csaknem ezer forint volt a különbség (6780, illetve 7709 forint volt a végösszeg), a második legolcsóbb ezúttal az Penny, a harmadik a Tesco lett. Ha kivesszük az árstopos termékeket, picit változik a sorrend: ekkor a Tesco került az első helyre, ezt követi a Penny és az Auchan. Ha pedig megtiszítjuk a kosarat a szezonális zöldségektől is, akkor az Aldi, a Penny és a Tesco bizonyult a legolcsóbbnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.