A legnagyobb kriptovaluta, a bitcoin dollárral szembeni árfolyama órák alatt az amúgy sem valami magas 30 ezer közeléből 26 ezer közelébe zuhant május 12-én. Nem csak a bitcoin árfolyama szakadt be, a második legnagyobb kriptopénz, az ethereum árfolyama 2 ezer fölöti szintről 1,8 ezer alá zuhant. Gyakorlatilag a teljes kriptopiac szabadesésben volt – a csütörtököt követő napokban a kriptopiac stabilizálódott, az árfolyamok nagyjából helyreálltak, a bitcoin visszaerősödött 30 ezer, az ethereum 2 ezer fölé.

Nem állt azonban helyre, ami az egész piacot megborította: a terraUSD (UST) és a luna.

Algoritmusos stabil érme, nincs teljes fedezete

Az UST egy úgynevezett stabil érme, árfolyama a dollárhoz van kötve, egy UST értéke mindig egyenlő egy dollárral. Vagy legalábbis így kellene lennie, az UST értéke ugyanis május 9-e után elszakadt a dollártól, az árfolyamot azóta sem sikerült helyreállítani, május 16-án egy UST 10 centet sem ért. Érthető, hogy ez az egész kriptopiacnak betett:

olyasmi történt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.

Ráadásul épp egy stabil érmével, aminek elvileg épp biztonságos, a piaci fluktuációknak nem kitett kriptoeszköznek kellene lennie.

A stabil érmék legtöbbjének stabilitását az biztosítja, hogy értékük fedezett, sőt ami azt illeti, túlfedezett. Vannak olyan stabil érmék, amelyek ténylegesen és kizárólag dollárral fedezettek, az adott kriptopénz mögött álló szervezet legalább annyi dollárt tart, mint ahány token forgalomban van. Mások egyéb likvid, vagy könnyen likvidálható eszközöket tartanak fedezet gyanánt, utóbbi esetben jellemzően nagyobb értékben, mint amennyi token forgalomban van, hogy ha esetleg valamelyik, fedezetként tartott eszköz értéke csökkenne, akkor se szűnjön meg a forgalomban lévő kriptopénz teljes fedezettsége.

AFP

Vagyis egy stabil érme bármikor beváltható egy dollárra, vagy más valutaára, amihez az árfolyam rögzítve van. A fedezet biztosítja, még ha egy stabil érme összes tokenjét egyszerre be is akarnák váltani, mindenki hozzájutna a dollárjához.

Az UST azonban nem ilyen stabil érme, emögött nincs teljes fedezet. Az árfolyam rögzítését egy algoritmus biztosítja a luna nevű kriptopénz segítségével. A luna árfolyama nem rögzített, és egy UST mindig egydollárnyi lunát ér. Egy UST elégetésével (elpusztításával) létre lehet hozni egy lunát és megfordítva. Leegyszerűsítve, ha az UST értéke valamivel egy dollár alá csökken, akkor megéri UST-t égetni, hiszen abban a pillanatban 0,99 dollárnyi UST-ért cserébe egy dollárnyi luna jár. Az UST-égetéssel csökken az UST-tokenek száma, ami felfelé mozdítja az árfolyamot, amíg az újra el nem éri az egy dollárt. Ha az UST-árfolyam valamivel egy dollár fölé mozdulna, akkor megéri lunát égetni és UST-t teremteni, hiszen egydollárnyi lunáért abban a pillanatban hajszálnyival többet érő UST-t lehet kapni. Így nő az UST-tokenek száma, ami lefelé nyomja az értéküket.

Vagy hatalmas balszerencse, vagy szándékos támadás

Még mindig nem világos, hogy pontosan miért borult meg ez a rendszer. Biztosnak tűnik, hogy több tényező együttállása kellett hozzá, alacsony UST-likviditás több nagy kriptotőzsdén, illetve több egyidejű, nagyösszegű (százmillió dolláros nagyságrendű) UST-eladás. Amit az árfolyamrögzítés megszakadása után több hullámban eladási pánikok követtek.

Az is biztos, hogy az algoritmus működött, vagy legalábbis próbált működni. Május 5-én 725 millió luna-token volt forgalomban, május 13-án már 7 billió, ahogy az algoritmus UST-k égetésével és lunák teremtésével igyekezett visszaküzdeni az UST-árfolyamot egy dollárra. Ez ugyebár nem sikerült, ellenben a hatalmas mennyiségű új luna-tokennek köszönhetően a luna értéke gyakorlatilag lenullázódótt.

Egyelőre nem tudni, a körülmények szerencsétlen összjátéka miatt omlott össze az UST vagy pedig szándékosan összeroppantották. A nagy összeomlás előtt is lehetett sejteni, hogy az UST sebezhető, vagy legalábbis, hogy vannak vele problémák, lehetséges, hogy valaki ezt próbálta kihasználni. Bizonyíték nincs, de az egyik közkedvelt elmélet szerint valaki azért akarhatta megborítani az UST-t, mert az UST mögötti fedezet jelentős része bitcoinban volt. Nyilvánvaló volt, hogy ha az UST megborul, akkor ezt a fedezetet megpróbálják majd felhasználni az árfolyam megtámogatására. Amihez el kell adni azt a bitcoinvagyont, egy ekkora tranzakció viszont a bitcoin árfolyamát nyomja lejjebb. Úgy is mondhatnánk, hogy az UST megborításával valaki a bitcoint shortolta, a bitcoin árfolyamának gyengülésére játszott.

Az algoritmusos stabil érméknek ezzel végük

Az UST – mivel nem kellett teljes fedezetet biztosítani mögé – a többi stabil érméét messze maghaladó növekedést produkált az elmúlt években, ahogy párja, a luna is. Az UST és a luna rendszerét, a terra ökoszisztémát működtető Luna Foundation Guard meg akarja menteni a két kriptopénzt, ám az árfolyamokat mindeddig nem sikerült stabilizálni, és lényegében kizárható, hogy a bizalom valaha helyreálljon. Nem pusztán az UST-lunával szemben, hanem egyáltalán az algoritmusos stabil érmékkel szemben.

Az UST-t és a lunát együtt számolva körülbelül 40 milliárd dollárnyi vagyon égett el napok alatt.

Az UST összeomlása egyébként akkora sokkot okozott, hogy még egy teljesen fedezett stabil érme, a tether árfolyamát is leszakította a dollárról – igaz, csak rövid időre és csekély mértékben, a fedezett stabil érmék valóban biztonságos eszközök, hiszen tényleg ott áll mögöttük a teljes dollárfedezet. Az árfolyamuk azonban attól konstans egy dollár, hogy a piaci szereplők ezt elhiszik. Ha felmerül a kétely, hogy egy stabil érme mégsem teljesen fedezett, az árfolyam leszakadhat a dollárról. Hiszen abban a gyakorlatban valószínűtlen helyzetben, amikor mindenki egyszerre akarná becserélni a tokenjét dollárra, nem jutna mindenki a pénzéhez, vagyis kiderülne, hogy egy token mégsem egy dollárt ér.

Az UST fiaskó után értelemszerűen még erősebbé váltak azok a hangok, amelyek a kriptopénzek szabályozását sürgetik. A kriptopiac nem szabályozatlan, hiszen vonatkoznak rá a pénz- és tőkepiaci szabályok – ám mivel új eszközökről van szó, szükséges külön, jellemzőiket figyelembe vevő szabályokat alkotni rájuk. Ez egyébként világszerte folyamatban van, az Európai Unióban is.

A kriptókra általában rájár a rúd

Az UST összeomlása egyedi – bár a többi kriptovalutára kiható – esemény volt. Nem egyedi azonban a kriptopénzek hónapok óta tartó mélyrepülése. A bitcoin árfolyama 2021 novemberében 60 ezer dollár fölött mozgott, a történelmi csúcs 69 ezer volt. Ehhez képest a mostani 30 ezres szintek azt jelentik, hogy

a legnagyobb kriptopénz fél év alatt elvesztette értéke több mint felét.

Az ethereum novemberi csúcspontja 4,7 ezer dollár volt – most 2 ezer körül mozog.

Az ethereum értékének a felét elvesztette

AFP

A kriptopénzek mindig is híresek voltak a volatilitásukról, vagyis a szélsőségesen és gyorsan mozgó árfolyamukról. A kriptopénzek hívei azt várták, hogy elterjedésükkel, térnyerésükkel, ahogy bekerülnek a komoly befektetői portfóliókba, legalábbis a nagy kriptók volatilitása megszűnik. Sőt legalábbis a bitcoin olyan stabil, biztos értéktár lesz, mint az arany. Ez mind a mai napig nem történt meg a bitcoin árfolyama nem az aranyéval mozog együtt, sokkal inkább a techrészvények által meghatározott S&P500 és Nasdaq tőzsdei indexekkel.

Márpedig a tőzsdék esnek, mióta a világszerte elszabadult inflációra reagálva az jegybankok szigorítási ciklusokba kezdtek. Ebből a szempontból a legfontosabb az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amely már túl van egy több évtizedes távlatban kiemelkedő kamatemelésen, és lassan elkezdi szűkíteni a mérlegét – vagyis nem vásárol befektetési eszközöket, így nem pumpál pénzt a gazdaságba.

A magas kamatok és a pénzszűkösség hagyományosan a biztos eszközökbe tereli a befektetéseket. Erre ráerősít most, hogy a járvány és az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság.

Van, akinek mindene odalett

Ennek ellenkezője zajlott a járvány előtt és különösen a járványban, a kamatok alacsonyak voltak, a jegybankok öntötték a pénzt a gazdaságra, illetve a kormányok is pluszjuttatásokkal, adókedvezményekkel stb. igyekeztek enyhíteni a negatív hatásokat. Ennek egyik nagy nyertesei a kriptók voltak, látva a meredeken emelkedő árfolyamokat sokan vettek kriptopénzeket, még följebb hajtva az árfolyamokat, még vonzóbbá téve a kriptopénzeket.

Elsősorban magánszemélyekről, kisbefektetőkről van szó, a kriptók volatilitása a nagybefektetőket óvatosságra intette, a jelentős portfóliókba legfeljebb kis mennyiségben kerültek be. Ám a kisbefektető magánszemélyek körében sokan az összes megtakarításukat kriptovalutákban tartották. Ők most azt látják, hogy a vagyonuk szép lassan olvad. Illetve az UST és a luna befektetőié egy pillanat alatt semmivé foszlott. Ez ugyebár 40 milliárd dollár, a teljes kriptopiacot nézve a novemberi közel 3 ezer milliárd dolláros piaci kapitalizáció 1,2 ezer milliárdra csökkent. Vagyis

jelen állás szerint a bukta 1,8 ezer milliárd dollár fél év alatt.

Ez aktuális árfolyamon 675 ezer milliárd forint – a teljes magyar gazdaság bruttó hazai összterméke (GDP-je) 2022-ben 56 ezer milliárd forintra várható.

AFP

A Reddit közösségi platform kriptós fórumain egymást érik a veszteségek beszámolói, sokan panaszkodnak arra, hogy mindenüket elvesztették. Szó szerint, akad, aki arról írt, hogy az albérletét sem lesz képes fizetni a következő hónaptól. Sokan öngyilkosságról beszélnek, illetve olyan ismerősökről, akik öngyilkosságot kíséreltek meg. A lunás fórumon az első helyre kitűzött poszt a világ országainak segélyhívó telefonvonalainak hívószámait listázza.