Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Van, aki úgy számol, hogy az április végén bejelentett újabb nyugdíjemelés már a januárban felemelt nyugdíjat tekinti alapnak. A kormány vonatkozó rendeletei alapján azonban nem ez a helyzet.
Április végén döntött úgy a kormány, hogy korábbi várakozásoknál magasabb infláció miatt kiegészíti a januári 5 százalékos nyugdíjemelést. Az intézkedést bejelentő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolt, hogy az infláció mértéke meghaladja a januári emelést, és azért lesz éppen 3,9 százalék, mert a jegybank akkor 8,9 százalékos inflációt tartott reálisnak 2022-re.
Olvasónk azonban jelezte, nem egyértelmű, hogy ez a további emelés – amely július 1-jétől lép életbe, visszamenőleges lesz, és egy összegben fizetik ki – vajon az 5 százalékkal megemelt nyugdíjat tekinti-e alapnak vagy sem. Előbbi esetben ugyanis éves szinten összességében nem 8,9, hanem 9,095 százalékos emeléssel lehetne számolni.
Sajnos ki kell ábrándítsuk. A 3,9 százalékos emelésről szóló kormányrendelet világosan kimondja, hogy az emelés alapjának ugyanazt a nyugdíjat tekintik, mint amit a tavaly december elején kiadott, az eredeti, 5 százalékos emelésről szóló rendeletben meghatároztak, ami pedig „a január 1-jét megelőző időponttól megállapított” nyugdíj. Így tehát összességében 8,9 százalékos lesz az emelés.
A kormány az április végi rendeletben így fogalmaz: „…2022. július 1-jétől – 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 3,9 százalékkal hivatalból kell emelni…” a nyugdíjat „...amely után a jogosultnak a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. január havi emeléséről szóló 692/2021. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. §-a alapján emelés (a továbbiakban: januári emelés) járt”.
A fentebb idézett tavaly december 9-én kelt kormányrendelet vonatkozó része alapján ez pedig a január 1-je előtti nyugdíj, vagyis a rendeletet idézve:
2022. január 1-jétől (...) 5 százalékkal kell emelni a 2022. január 1-jét megelőző időponttól megállapított” nyugdíjat.
Az már más kérdés, hogy az idei infláció végül valóban a jegybank által előrejelzett 8,9 százalék lesz-e. Májusban például 21 éve nem látott mértékű, 9,5 százalékos volt, és akad olyan elemző, aki szerint akár két számjegyű is lehet idén, ami miatt akár még egy újabb nyugdíjemelés is szükségségessé válhat:
GKI: Újabb nyugdíjemelésre lesz szükség az infláció miatt
Az MNB addig folytatja a kamatemelést, amíg vissza nem tér az infláció 3 százalék környékére, ez azonban legkorábban 2024-ben történhet meg - hangzott el a jegybank vezetőinek sajtótájékoztatóján. Matolcsy György arról is beszélt, egy kétéves programról szóló javaslatot adnak át hamarosan a kormánynak.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Miért érzik az emberek sokkal magasabbnak az inflációt, és miért veszélyes ez?
