Az RTL munkatársai a helyi önkormányzatnál érdeklődtek az elnyert pénzekről, a polgármester viszont csak annyit mondott, hogy a kérdés „nem aktuális”.
Kétszer 200 millió forint uniós támogatást kapott a körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére, de a rászorulók többségének életkörülménye nem javult – ez derül ki az RTL Házon kívül című műsorának legfrissebb adásából.
A csatorna munkatársai jártak is egy házban, ami omladozott, és ahol a gyerekek kabátban ültek, mert olyannyira hideg volt a szobában. Egy másik anyuka pedig azt mesélte a stábnak, hogy
a bútorokat és a saját ruháit is eltüzeli, csak ne fázzanak a gyerekek.
Az ő helyzetüket is segítette volna a fent már említett komplex telep-program. Ennek részleteiről és az elköltött forintmilliók sorsáról is érdeklődött a Házon kívül riportere a helyi önkormányzatnál, ám hiába, mert nem sokat tudott meg. Tóth Tibor polgármester ugyanis arról beszélt: a programról – amelynek keretében összesen 400 millió forint uniós pénzt nyertek a körömi szegregátumban élők megsegítésére –
nem adhat semmilyen felvilágosítást, „mert ez most nem aktuális”.
A nyilvános adatok szerint a felzárkóztató program tavaly júliusban zárult le, azonban semmiféle változást nem érzékelnek a telepen. „Nem kaptak folyóvizet, nem lett bent vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni, nincsen tisztálkodási lehetőségük” – mondta a műsorban Kiss Anikó, a Szociális Csomagküldő Mozgalom Alapítványa vezetője, aki évek óta segít a nehéz sorsú családokon.
A rengeteg pénz némi eredménye azért látható a faluban a csatorna szerint: az önkormányzat felújított egy, az államtól megvett szükséglakást a szegregátum szélén és két másik épületet a falu főutcájában. A Házon kívül információi szerint ezekbe az önkormányzati házakba öt roma családot költöztettek be, de a körömi szegregátumban mintegy 130 ház lakói számára kellene megoldást találni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.