Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre több benzinkút kerül nehéz helyzetbe az árak maximálása miatt; elbukta a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági pert; 7,1 százalékos lett a GDP-növekedés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Orbán Viktor az évértékelőjén bejelentette, majd a jogszabály is megjelent: május 15-ig meghosszabbították az üzemanyagárak maximálásáról szóló rendeletet. Még csak néhány benzinkút zárt be, de rövidesen a kutak tíz százaléka is olyan nehéz helyzetbe kerülhet az árstop miatt, hogy nem tud nyitva tartani. A gázolajnak a beszerzési ára már most magasabb, mint a 480 forintos kiskereskedelmi ár, hamarosan a benzin is itt tarthat, és akkor az üzemeltetési költségről még nem is beszéltünk. Mivel az ország szegényebb részein kerülhetnek bajba hamarabb a kutak, a mezőgazdasági munkák is akadozni kezdhetnek, ha a Mol nagykereskedelmi tarifáiban is megjelenik az olaj árának növekedése. Az élelmiszer-kereskedelemben is látni furcsaságokat az ármaximálás után: már a kisboltosok is a multiknál veszik az árstopos termékeket.
Ugyan van olyan benzinkutas, aki könyörög, ne nála vásároljanak, mert tönkremegy, Varga Mihály pénzügyminiszter kérdésünkre azt mondta: a nagy- és kiskereskedelmi árrések alapján maradt még tartalék az árképzésben a kutaknál. A Mol amúgy nem járt rosszul 2021 árváltozásaival: az üzemanyagárstop ugyan 10 százalékkal visszavetette az utolsó negyedév eredményét a fogyasztói szolgáltatások üzletágában, de a magas olajár miatt ezermilliárd forint fölé nőtt az éves nyereség.
Pontosan az a döntés született a jogállamisági perben, amit várni lehetett, az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar és a lengyel kormány keresetét. Így életbe léphet a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az EU-pénzek kifizetését.
A bíróság szerint a cél az uniós pénzek védelme, nem közvetlenül a jogállamiság megsértésének büntetése, csakhogy az EU pénzügyi érdekeit súlyosan veszélyeztetheti, ha a jogállamiság elveit megsértik. Így ha egy támogatás esetében az uniós döntéshozók nem látják garanciáját annak, hogy ha visszaélés történne, az igazságszolgáltatási rendszer az elvárt módon járna el, akkor inkább oda sem adják a pénzt. A kormány kommunikációja persze közel sem ennyire bonyolultan fogalmaz a témáról, szerintük a gyerekvédelminek nevezett törvényt támadja Brüsszel – azt a törvényt, amely szóba sem került a bírósági ítéletben.
7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye 2021-ben. A nyáron ez még a pesszimistább becslések közé tartozott volna, de ahogy az év végén gyengélkedni kezdett az ipar, pozitív meglepetés lett, hogy egy ilyen szám jött ki. A 2019. végi szint fölött most 2,1 százalékkal járunk. A részletes adatokra még várni kell, az viszont látszik, hogy amíg az év elején az ipar gyors magához térése segített, újabban sokkal inkább a szolgáltató szektor pörgette a gazdaságot.
Ami a jövőt illeti, a kormány mostani pénzszórásával meg lehet növelni a lakossági költéseket, azaz a sok pénz tovább pörgetheti a gazdaságot, arra viszont még tippelni is nehéz, hogy az ipar mikor tér magához a logisztikai problémák és a chiphiány okozta sokkból. A nagy GDP-növekedésnek van egy káros mellékhatása is: több mint 400 milliárdot bukhatunk a gazdaságélénkítésre szánt uniós pénzből, hiszen így már valamivel kevésbé fejletlennek számítunk.
A hét képe: az év emlőse, a törpeegér
Tavasszal tárgyalni kezd a magyar és az orosz kormány a hosszú távú gázszerződésben szereplő mennyiség növeléséről, ezt Orbán Viktor úgy indokolta, így lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, és elérni, hogy ne alakuljon ki gázhiány. Valójában a rezsicsökkentés – bár precízebb név lenne most már a rezsi szinten tartása – nem az orosz gáz árán múlik, hanem hogy az állam meddig akarja finanszírozni. Végső soron úgyis mi fizetünk érte, legfeljebb nem a rezsicsekkeken, hanem adóként.
A korábban leszerződött 4,5 milliárd köbméter import a lakosság fogyasztását fedezi, így mennyiségi oka sincs a bővítésnek. Ugyan jelenleg Európában gázszűkösség tapasztalható, ellátásbiztonsági krízis nincs, és várhatóan a hiány is enyhülni fog. Azt ugyanis jelentős részben a világgazdaság koronaválságból való kilábalása, valamint az orosz kínálat szűken tartása okozza.
Egyre drágábbak a bérlésre kínált egyszobás lakások és a külön kiadásra meghirdetett szobák. Ma már szerencsés az, aki 50-60 ezer forint körüli áron szobához jut, és egyre több hirdetésben találkozni 100 ezer forint fölötti árakkal is. Hasonló problémák persze más nagyvárosokban is vannak, Londonban például épp most hirdettek meg – nem is bérlésre, hanem eladásra – egy 7 négyzetméteres lakást, ami akár 40 millió forintnak megfelelő összeget is érhet.
A szobát kivevők két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. A fiatalok, akik egyetemistaként vagy pályakezdőként költöznek a nagyvárosba, jó eséllyel számíthatnak arra, hogy a szobabérlés csak egy lépcsőfok az életükben, tíz év múlva már nem itt fognak tartani. Akik viszont középkorúak vagy idősebbek, kevés pénzzel, nem egyszer családdal, és mégsincs pénzük egy lakás bérlésére, azok sok jóra nem számíthatnak.
Varga Mihály 7,1 feliratú mezzel jelentette be a GDP-növekedést – ha van 7,9 számú meze, akkor az inflációs adathoz is pózolhatott volna. Ahogy minden év elején, most is átalakította a KSH az infláció számításának módszertanát, hogy passzoljon a fogyasztói szokások változásához. Az inflációs kosár egyik legfontosabb változása az, hogy négy házhoz szállításra készülő étel is felkerült a listára. Egy hevítésre szánt dohánytermék, illetve az elektromos cigaretta utántöltő folyadéka is bekerült a reprezentánsok közé, több hibrid autó ára számít, és első alkalommal vettek be egy teljesen elektromos meghajtású autót is az infláció összetevői közé. Az átsúlyozásoknál is láttunk néhány változást. A legnagyobb mértékben a házon kívüli étkezés súlya nőtt, nem nehéz itt észrevenni a járvány hatását. A vezetékes telefonkészülék most került ki a fogyasztói kosárból, a csirke far-hát és a lakásvásárlás ezúttal sincs benne.
Körbejártuk azt a témát is, mennyire reális ígéret az ellenzéktől, hogy ha megnyernék a választást, csökkentik az élelmiszerek áfáját. Mozgástér lenne rá: hiába válaszolja azt a kormány erre, hogy sok termék már most is az 5 vagy a 18 százalékos áfakulcs alá tartozik, a bolti étel-italvásárlásra szánt pénz kétharmadát még 27 százalékos áfájú termékekre költik el. Más kérdés, hogy az állam egyik legfontosabb bevételi forrása a kimondottan magas forgalmi adó, és az is igaz, hogy sok ételnek, amelynek az áfáját csökkentették, gyorsan visszaugrott az ára a régi szintre.
Egy magyar átlagosan naponta 100 liter vizet használ el, ennek több, mint a felét a zuhanyzásra vagy fürdésre és a WC-öblítésre. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy mosáshoz, takarításhoz és a WC lehúzására is olyan víz megy el, amely annyira tiszta, hogy az ivóvízre vonatkozó minőségi követelménynek is megfelel.
Az érzékelős csaptelepek és a vízhasználatot megfelező speciális WC-kerámiák mellett egy családi háznál 1,5-2, társasháznál 8-10 millió forintból lehet telepíteni olyan berendezést, amely az esővizet és a zuhanyzásnál, kézmosásnál vagy mosásnál felhasznált vizet visszaforgatja, hogy WC-öblítésre, takarításra vagy mosásra használják.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
